Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
2017. november 9-i kép a németországi Elsdorf külszíni barnaszénbányáról. A német szövetségi kormány és az érintett tartományok kormányfői megegyeztek, hogy a 2030-as évek végére bezárják a lignit elégetésével működő erőműveket Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Philipp Gülland

Németország nem lassít: 2030-ig lemond a szénről is

Optimista a biztonságos németországi áramellátás jövőjével kapcsoatban az energiaellátásért felelős Bundesnetzagentur. A hivatal azzal számol, hogy az áramellátással nem lesz probléma akkor sem, ha a tervezettnél nyolc évvel korábban, véglegesen bezárják a német szénbányákat.

Németország korábban hivatalosan azt tervezte, hogy 2038-ra teljesen megszünteti a szénfelhasználást., de a 2021 decemberében hivatalba lépett, a környezetvédő Zöldek Pártját is magában foglaló hárompárti koalíció azt tűzte ki célul, hogy már korábban, 2030-ig beszünteti a széntermelést.

Az ukrajnai orosz háború következményeként kirobbant energiaválság azonban felülírta az energiaellátással kapcsolatos korábbi célkitűzéseket, legyen szó akár a környezetet erősen szennyező szénbányák fokozatos bezárásról, akár az atomenergiáról való, eredetileg az elmúlt esztendő végére tervezett teljes lemondásról. Mindezt jelzi, hogy áprilisig meghosszabbították annak a három atomerőműnek a működését, amelynek bezárását eredetileg az elmúlt esztendő végére tervezték, sőt felmerült három, már "bezárt" atomerőmű újbóli üzembe helyezése is.

Ami pedig a szénfelhasználást illeti, korábbi adatok szerint Németország áramfelhasználásának több mint harmadát szénerőművekben állítja elő, a harmadik negyedévben a széntüzelésből származó villamos energia mennyisége 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ilyen körülmények között hozta nyilvánosságra a Bundesnetzagentur azt a jelentését, amelyből kitűnt, hogy

az ország áramellátása a 2025 ás 2031 közötti időszakra – a többi között az elektromos autók, illetve a hőszivattyúk miatt növekvő fogyasztás ellenére – biztosított.

Ez abban az esetben is fennáll, ha a jelenlegi kormányzati terveknek megfelelően 2030-ig megszűnik a szénfelhasználás.

Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy áramellátás biztonságát a tervek szerint 100 százalékig a megújuló energiaforrásokon alapuló áram biztosítja majd. Megerősítette, hogy a Ruhr-vidéki szénbányák bezárását nyolc évvel előbbre hozva, 2030-ig tervezik, az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban a szénfelhasználásról való teljes lemondás azonban még vitatott. A miniszter a keletnémet bányákkal kapcsolatban is az előbbre hozott bezárás híve, de ehhez a kormányon belül konszenzusra van szükség – tette hozzá.

Az áramellátással kapcsolatos kormányzati jelentést kétévente teszik közzé. Ebben a a hálózati felügyelet elemzi az ellátást befolyásoló várható fejleményeket. A hivatal jelentéséhez a gazdasági minisztérium ajánlásokat fűzött, hangsúlyozva, hogy az ellátás biztonságát a jövőben is a legmagasabb szinten kívánják szavatolni. Utalt arra is, hogy tovább kell folytatni a megújuló energiaforrások kifejlesztését.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×