eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Olaf Scholz már együttműködést sürget a háború utáni Oroszországgal

A német kancellár szerint addig azonban a szankciók nyelvén kell beszélni, és ebből a gazdaságnak is ki kell vennie a részét.

A kancellár a Német Gazdaság Keleti Bizottsága (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) rendezvényén mondott beszédet. Az évtizedek óta működő testület a többi között Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal és a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági együttműködés támogatását tekinti fő feladatának. Az Oroszországgal való kooperáció azonban teljes egészében megtorpant az Ukrajna ellen indított háború óta.

Olaf Scholz ezúttal a szankciókra összpontosított, de szólt az újrakezdés szükségességéről is. Az NTV hírtelevízió beszámolója szerint a kancellár elsődlegesen arra szólította fel a német vállalatokat, hogy készüljenek fel az Oroszországgal szembeni újabb szankciókra.

Scholz utalt arra, hogy a német–orosz kapcsolatok jelenleg folyamatosan romlanak. Most a szankciók erősítése van napirenden, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie – hangsúlyozta.

"De annak az Oroszországnak, amely befejezi a háborút, esélyt kell adni arra, hogy más időkben ismét gazdasági együttműködést kezdjünk"

– jelentette ki a kancellár.

Scholz szerint a háború után Oroszország továbbra is az európai kontinens legnagyobb országa marad. "Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy felkészüljünk erre az időre" – jelentette ki.

A kancellár ugyanakkor rendkívül keményen támadta Vlagyimir Puyint. "Az orosz elnöke birodalmi álmainak megvalósítása érdekében nem csak több ukrajnai várost és számtalan emberéletet semmisített meg, valójában lerombolta Oroszország jövőjét. Ezzel pedig el kell számolnia saját országának saját népének" – mondta Olaf Scholz.

A kancellár rendkívül fontosnak nevezte, hogy a német gazdaság kivegye részét a szankciókból. Elismerően szólt arról, hogy a gazdaság már a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása nyomán közreműködött az akkor foganatosított büntető intézkedésekben.

Olaf Scholz elmondta, nem számít arra, hogy bipoláris világ alakulna ki az Egyesült Államokkal és Kínával a középpontban.

"A 21. században a világ nem fog ismét hatalmi központokra szétesni, kettőre pedig egyáltalán nem"

– vélekedett.

Németország számára a világ tele van új potenciális partnerekkel – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció gazdasági szempontból nemcsak a vállalatok számára fontos, hanem biztonságpolitikai szempontból az ország számára is.

Címlapról ajánljuk

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×