Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Olaf Scholz már együttműködést sürget a háború utáni Oroszországgal

A német kancellár szerint addig azonban a szankciók nyelvén kell beszélni, és ebből a gazdaságnak is ki kell vennie a részét.

A kancellár a Német Gazdaság Keleti Bizottsága (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) rendezvényén mondott beszédet. Az évtizedek óta működő testület a többi között Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal és a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági együttműködés támogatását tekinti fő feladatának. Az Oroszországgal való kooperáció azonban teljes egészében megtorpant az Ukrajna ellen indított háború óta.

Olaf Scholz ezúttal a szankciókra összpontosított, de szólt az újrakezdés szükségességéről is. Az NTV hírtelevízió beszámolója szerint a kancellár elsődlegesen arra szólította fel a német vállalatokat, hogy készüljenek fel az Oroszországgal szembeni újabb szankciókra.

Scholz utalt arra, hogy a német–orosz kapcsolatok jelenleg folyamatosan romlanak. Most a szankciók erősítése van napirenden, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie – hangsúlyozta.

"De annak az Oroszországnak, amely befejezi a háborút, esélyt kell adni arra, hogy más időkben ismét gazdasági együttműködést kezdjünk"

– jelentette ki a kancellár.

Scholz szerint a háború után Oroszország továbbra is az európai kontinens legnagyobb országa marad. "Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy felkészüljünk erre az időre" – jelentette ki.

A kancellár ugyanakkor rendkívül keményen támadta Vlagyimir Puyint. "Az orosz elnöke birodalmi álmainak megvalósítása érdekében nem csak több ukrajnai várost és számtalan emberéletet semmisített meg, valójában lerombolta Oroszország jövőjét. Ezzel pedig el kell számolnia saját országának saját népének" – mondta Olaf Scholz.

A kancellár rendkívül fontosnak nevezte, hogy a német gazdaság kivegye részét a szankciókból. Elismerően szólt arról, hogy a gazdaság már a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása nyomán közreműködött az akkor foganatosított büntető intézkedésekben.

Olaf Scholz elmondta, nem számít arra, hogy bipoláris világ alakulna ki az Egyesült Államokkal és Kínával a középpontban.

"A 21. században a világ nem fog ismét hatalmi központokra szétesni, kettőre pedig egyáltalán nem"

– vélekedett.

Németország számára a világ tele van új potenciális partnerekkel – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció gazdasági szempontból nemcsak a vállalatok számára fontos, hanem biztonságpolitikai szempontból az ország számára is.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×