A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon támogatásukról biztosították Ukrajnát és kijelentették, hogy folytatni akarják a nyitott kapuk politikáját.
A két napos bukaresti tanácskozás végén a NATO külügyminiszterei olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben egyértelműen Oroszországot teszik felelőssé a háborúért. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól.
A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében.
A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.
A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.
A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni - szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.
KezdőlapKülföldA NATO támogatja Ukrajnát és megvédi a tagországait
A bűnelkövető migránsok kitoloncolása kifejezetten azokra vonatkozik, akik már az országban tartózkodnak. A törvénymódosítások arra utalnak, hogy Dániában és Svédországban is jelentősen romlott a helyzet – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Történelmi időkben történelmi konferenciát nyitott meg pénteken délután Friedrich Merz. A bajor főváros immár 62. alkalommal házigazdája a Müncheni Biztonsági Konferenciának, amelyen mintegy 120 ország képviselteti magát. Beszédében a német kancellár a transzatlanti kapcsolatok válságára utalt, és ennek kapcsán az európai összefogás szükségességét emelte ki. Beszélt a franciákkal folytatott nukleáris témájú megbeszélésekről is.
Donald Trump amerikai elnök pénteken az észak-karolinai Fort Bragg katonai támaszponton tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy Iránnal "nehéz" az atomtárgyalások menete. Kijelentette: szükség lehet arra, hogy félelmet ébresszenek Teheránban a helyzet békés rendezése érdekében. Mindezt azután mondta, hogy Washington bejelentette: egy második repülőgép-hordozót is a Közel-Keletre vezényel.