Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
331.13
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Drón repül Kijev felett 2022. október 17-én. A Kijevet és más ukrán városokat ért orosz dróntámadásokban legkevesebb két ember vesztette életét.
Nyitókép: Szerhij Sesztak

Amerikai szankciók Irán ellen, 38 milliárd dollárral támogatják Ukrajnát

Emellett újabb orosz intézményeket és magánszemélyeket is szankcióval sújtott az Egyesült Államok.

Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az iráni államhoz közel álló szervezeteket Irán oroszországi fegyverszállításai miatt – közölte a washingtoni külügyminisztérium.

Az Antony Blinken miniszter aláírásával kiadott dokumentum a büntetőintézkedések pontos indokaként a katonai célokra használt drónok iráni szállítását jelölte meg Oroszország számára, amelyeket – a szöveg szerint – Moszkva polgári infrastruktúra és városok elleni légicsapásokra használ fel.

A külügyminisztérium és vele összhangban az amerikai pénzügyminisztérium lépése három iráni szervezetet érint: az iráni Forradalmi Gárda légi erejét, a pilóta nélküli légi eszközöket, és drónokat gyártó iráni vállalatokat. Emellett újabb orosz intézményeket és magánszemélyeket is szankcióval sújtott az Egyesült Államok.

Ukrajnai csomag

Eközben a Fehér Ház 37,7 milliárd dollár, tehát mintegy 15 ezer milliárd forint Ukrajnának szánt katonai, pénzügyi és humanitárius segítség folyósításához kérte a kongresszus felhatalmazását 2023. szeptember 30-ig.

A Fehér Ház költségvetési ügyekért felelős igazgatója, Shalanda Young a képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak hétfőn küldött levélben létfontosságúnak nevezte a kiegészítő költségvetési kérések elfogadását a hétfőn összeült korlátozott kongresszusi ülésszakban. A kérés az ukrajnai segítség mellett a koronavírus elleni válaszlépésekre elkülönített alap tízmilliárd dolláros kiegészítéséről, valamint meg nem nevezett összegben természeti katasztrófák következményeinek elhárításáról is szól.

A 37,7 milliárd dolláros ukrajnai csomagot a Joe Biden elnök vezette adminisztráció négy minisztérium között tervezi elosztani,

ami a Fehér Ház indoklása szerint a többi között "biztosítaná Ukrajna ellátását az önvédelemhez szükséges fegyverekkel, valamint a szükséget szenvedő polgárai számára életet mentő segéllyel".

A csomagon belül a védelmi minisztérium 21,7 milliárd dollár felett rendelkezhetne, ezt Ukrajnának szánt felszerelésekre, a minisztérium készleteinek visszapótlására, valamint folytatódó katonai, hírszerzési és egyéb védelmi támogatásra használnák fel. A külügyminisztérium 14,5 milliárd dollárt kapna, amelyet közvetlen ukrajnai költségvetési támogatásra, háború idején indokolt beruházásokra, egyéb biztonsági segítségnyújtásra, humanitárius segélyezésre, valamint a globális élelmiszer-biztonság növelésére fordíthatna.

Ezenfelül az energiaügyi minisztérium 626 millió dollár felett rendelkezhetne, amelyből az ukrán nukleáris biztonság növeléséhez és a stratégiai kőolajtárolók modernizálásához járulnának hozzá. Az amerikai egészségügyi minisztériumnak 900 millió dollár jutna, amelyet jórészt alapvető egészségügyi szolgáltatásokra fordítanának Ukrajnában.

A Fehér Ház kongresszusnak küldött leveléből az is kiderül: az előzőleg Ukrajna számára – a naptári év végéig – jóváhagyott összeg kétharmadát már felhasználták vagy lekötötték. A mostani, 37,7 milliárdos keretet 2023. szeptember 30-i határidővel használnák fel – áll az elnöki hivatal levelében.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×