eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök (b) fogadja Olaf Scholz német kancellárt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. október 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Akadozik a német–francia motor, Párizsban sem sikerült megjavítani

Nem vártak csodát az elemzők a francia elnök és a német kancellár párizsi találkozójától, de óvatos reményt fogalmaztak meg, hogy újra működhet a sokat emlegetett német–francia motor, amely hosszú idő óta az Európai Unió hajtóerejének számított, az elmúlt hónapokban azonban erősen akadozott. Emmanuel Macron és Olaf Scholz eszmecseréje azonban nem igazolta a várakozásokat.

Hangzatos nyilatkozatokból ezúttal sem volt hiány. A több mint háromórás egyeztetést követően Olaf Scholz azt emelte ki, hogy a két ország közötti viszony továbbra is nagyon szoros, Párizs és Berlin együtt néz szembe a kihívásokkal. Az Elysée-palota pedig azt hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszonyt nagyon szoros munkaszellemben vitatták meg.

Mivel meglehetősen szokatlan módon a találkozót követően közös tájékoztatót nem tartottak, a nemzetközi sajtó csupán a kiszivárgott értesülésekre hivatkozott. Így egyebek között egy francia elnöki tanácsadó közlésére azzal kapcsolatosan, hogy a két vezető állást foglalt az európai szolidaritás, továbbá az európai védelmi politika erősítése mellett. A részletek tisztázására pedig munkacsoportokat hoznak létre.

A Politico nemzetközi hírportál szerint mindenekelőtt a magas szintű diplomáciában megszokottnak számító

közös sajtótájékoztató elmaradása volt jelzés értékű.

A tájékoztatót Berlin értesülések szerint előre jelezte, az Elysée-palota azonban indoklás nélkül lefújta. Ebben elemzők szerint szerepet játszhatott az is, hogy az előző hétre tervezett, korábban rendszeres közös kormányülést a német fél mondta le. Mindez annak ellenére történt, hogy a kancellár nagy számú sajtókísérettel érkezett Párizsba.

Egy ilyen sajtótájékoztató megtartásának elutasítása része annak a politikai taktikának, amellyel a fogadó fél a vendéget kívánja rendreutasítani – vélekedett a hírportál.

Ami az előzményeket illeti, a francia elnök és a német kancellár között jelentős nézeteltérések voltak az energiaválság kezelését, az európai védelem fejlesztését, valamint a Kínához fűződő kapcsolatokat illetően.

Francia részről nehezményezték, hogy Berlin nem kezeli Párizst szoros partnerként. Legutóbb például azt vették zokon, hogy a német kormány nem tájékoztatta előzetesen Franciaországot a 200 milliárd eurós, az energiaválság terheinek csökkentését célzó programjáról, amelyet később Macron elnök is bírált.

A Politicónak nyilatkozva egy magas rangú német kormánypárti politikus emlékeztetett, hogy korábban, válságos időkben a kétoldalú együttműködés mindig jól működött. Ennek kapcsán a többi között a koronavírus-járvány idején létrehozott helyreállítási alapra utalt. Szerinte teljes mértékben jogos a francia félnek az az elvárása, hogy szorosan egyeztessenek az energiaválságra adandó válaszokról vagy épp a Kínával való kapcsolatok alakításáról.

A francia parlament védelmi bizottságának elnökhelyettese az európai védelmi politikában fennálló nézeteltérésekre hívta fel a figyelmet. Jean-Louis Thiériot kifogásolta, hogy Németország mindenekelőtt az észak- és kelet-európai NATO-partnerekkel való védelmi együttműködésre helyezi a hangsúlyt a korábbi német–francia védelmi együttműködési projektek rovására,

Az ARD német közszolgálati televízió által megszólaltatott elemzők szerint

a német–francia motor továbbra is akadozik.

Scholz állítólag erősen szorgalmazta, hogy Macronnal közösen a mikrofonok elé álljanak, az Elysée-palota azonban nemet mondott.

A korábbi francia külügyminiszter Dominique de Villepin szerint a német–francia pár mára megbénult.

A két ország a jelenlegi körülmények között a nem egységes és nem erős Európán egyáltalán nem tud segíteni – vélekedett az egykori külügyminiszter.

A találkozóval kapcsolatos várakozásokat mindkét fél alacsonyan szabta meg. Ebből kiindulva a csalódások sem túlságosan nagyok – vélekedett az ARD.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×