Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Matteo Salvini, a kormányzó Liga párt, Silvio Berlusconi, a Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt és Giorgia Meloni, az ellenzéki jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője (b-j) köszönti a támogatókat a jobboldali pártok kampányzáróján Rómában 2022. szeptember 22-én. Olaszországban szeptember 25-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

Olasz választások: brüsszeli csatával kezdhet az új kormány

Egyben kell tartani a három párt által létrejött egységet, és "meg kell nyugtatni" az olaszokat a válság idején – ez derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, Olaszország-szakértő és Szomráky Béla újságíró, italianista volt a vendége.

Giorgia Meloni lehet az új olasz miniszterelnök, miután a vasárnap tartott parlamenti választásokon az általa vezetett konzervatív pártszövetség győzött. Az InfoRádió Aréna című műsorában Szomráky Béla arról beszélt a legfontosabb teendők között, hogy az új miniszterelnöknek "mindenféleképpen egyben kell tartania a három párt között létrejött egységet", mert súlyos támadások elé néz.

"Ez eddig abból állt, hogy a mainstream média és az európai uniós politikusok legnagyobb része lefasisztázta, alkalmatlannak, demagógnak, populistának, hozzá nem értőnek tartotta" – mondta, és hozzátette, a győzelem után több kritikus cikk és megszólalás született. Például a francia miniszterelnök, Élisabeth Borne azt mondta, nem kommentálja a választási eredményt, de azért jelezte: Franciaország vigyázó szemét majd az olasz kormány viselkedésére fogja vetni, nehogy sérüljenek az emberi jogok, különösen az abortuszhoz való jog.

Molnár Anna ugyanakkor hozzátette: a francia–olasz viszonyban mindig volt egy kettősség. Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali párt elnöke kifejezetten üdvözölte az eredményeket. Emmanuel Macron francia elnök pragmatikus kijelentést tett, miszerint meg kell várni a történéseket. Arra utalt, hogy korábban volt olyan olasz politikus, Luigi Di Maio, az 5 Csillag Mozgalom képviseletében, aki Franciaországba látogatott, és a sárga mellényes tüntetőkkel találkozott. Belőle később külügyminiszter lett, most azonban kiesett a parlamentből. Tehát a szakértő szerint sokszor előfordul, hogy

ha kormányra kerül egy olasz politikus, akkor "sokszor másképpen cselekszik, mint amit előtte képviselt".

Molnár Anna beszélt arról is, hogy az új kormánypártok választási programjában a családtámogatást, az egykulcsos adó részleges bevezetését helyezte előtérbe, emellett szerepelnek tervek az energia árával kapcsolatban, de fellépnének az oktatás modernizálásáért, a tanári fizetések emeléséért, a digitalizációért. "Hogy mit fognak előrehozni, és mit lépnek majd első körben, ezt meg kell várni" – jegyezte meg.

Szomráky Béla szerint lehet tudni, hogy mi lesz az első teendője az új kormánynak: azonnal "meg kell nyugtatni az olaszokat", ezért az uniós helyreállítási pénzeket újra kell tárgyalni annak érdekében, hogy az olasz lakosokat kárpótolni lehessen az európai szankciók miatt elszenvedett veszteségekért. Megjegyezte: ezt már tervezik az olasz politikusok.

"Ezekből a forrásokból lehetne fizetni, és nem kell tönkre vágni a költségvetést negyvenmilliárd euróval, hiszen van pénz" – jelentette ki a szakértő, és azzal érvelt, hogy a helyzet hasonló, mint a pandémia idején. Akkor is leálltak a boltok és a termelőüzemek, most a pénzt a bezárások megelőzésére, a lakosok kárpótlására és a rezsiköltségek igazságosabb támogatására lehetne fordítani.

A szakértő szerint az új olasz kormány tehát egy "brüsszeli csatával" kezdheti a munkáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×