Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án. Március 25-én és 26-án rendezik meg az amerikai republikánus tábor Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciáját a Várkert Bazárban. A CPAC Hungary fő szónokának Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel. Sok száz résztvevőt várnak, kiemelt külföldi és hazai előadókkal.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Alapjogokért Központ: nem a békéért, hanem Magyarország ellen fáradozik az EP

Sargentini 2.0 jelentés – sommázza a szervezet az Európai Parlementben történteket, azaz hogy nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadták a Gwendoline-jelentést, így a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel".

A béke előmozdítása helyett újra Magyarország elítélésén fáradozott az Európai Parlament (EP) – közölte az Alapjogokért Központ a közösségi oldalán azután, hogy az EP megszavazta a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést.

Azt írták: a jelentés "mondvacsinált okokból követeli", hogy Magyarországot fosszák meg a neki járó uniós forrásoktól.

Hozzátették: miközben az európai lakosság az "elhibázott brüsszeli szankciók" által kiváltott élelmiszer-és energiaválságtól küzd,

a baloldali többségű Európai Parlament 433 igen, 123 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett megszavazta a "Sargentini 2.0 jelentést" és Magyarország elmarasztalásáról döntött.

Tájékoztatásuk szerint az igennel szavazók között a külföldi támogatásokat élvező baloldali magyar EP-képviselők is vannak, mint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Gyöngyösi Márton, Rónai Sándor és Molnár Csaba. Úgy fogalmaztak: a többi "háborúpárti brüsszeli bajtársukkal" karöltve azt próbálják elérni, hogy az energiaválság közepén Magyarországtól és a magyar emberektől továbbra is visszatartsák az uniós pénzeket.

A Fidesz reakciójáról itt írtunk:

Az Alapjogokért Központ szerint Gwendoline Delbos-Corfield felkészítésében "hazai Soros-szervezetek" vettek részt, úgy mint a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Transparency International, és az Open Society Foundation.

Ezzel tulajdonképpen

"a Soros-hálózat ítéltette el Magyarországot az Európai Parlamentben"

- írták.

Az ellenzékiek így reagáltak a jelentés elfogadására:

A "baloldali ideológiával átitatott" jelentés az Alapjogokért Központ szerint nélkülöz mindennemű szakmai megalapozottságot, és nem titkolt célja az Európai Bizottság nyomás alá helyezése és zsarolása, hogy még véletlenül se egyezzen ki Magyarországgal és hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Hangsúlyozták: akármennyire próbálkozik is az EP "hatalmat verbuválni" maga köré, semmiféle jogi kötőereje és relevanciája nincs a jelentés megszavazásának.

"Mi magyarok nem engedünk a nyomásnak és nem hagyjuk, hogy újabb ideológiai hadjárat álljon az uniós pénzek kifizetése és magyar családok megvédése közé"

- tudatták.

(Nyitóképünkön Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án.)

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×