Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Antony Blinken amerikai (b) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kétoldalú megbeszélésük végén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 28. külügyminiszteri tanácskozásán a svédországi Arlandában 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/AFP/Jonathan Nackstrand

Megbeszélést folytatott az amerikai és az orosz külügyminiszter egymással

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy nyomást próbált gyakorolni orosz hivatali kollégájára, Szergej Lavrovra annak érdekében, hogy fogadja el az Oroszországban őrizetben lévő amerikaiak szabadon engedésére vonatkozó amerikai ajánlatot.

Blinken szerint "őszinte és közvetlen" telefonbeszélgetést folytattak Lavrovval.

"Unszoltam a Kremlt, hogy fogadja el a Paul Whelan és Brittney Griner szabadon engedésére vonatkozó korábbi komoly ajánlatunkat" – mondta az amerikai tárcavezető.

Az amerikai diplomácia vezetője szerdán ismertette, hogy az Egyesült Államok milyen ajánlatot tett Oroszországnak két amerikai állampolgár, a kémkedésért börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos és a kábítószervádakkal őrizetbe vett Brittney Griner kosárlabdázó bajnok hazahozatala érdekében. Az ügyre rálátással bíró egyik forrás szerint az Egyesült Államok cserébe hajlandó lenne az illegális fegyverkereskedelemért elítélt orosz Viktor Butot elengedni.

Blinken elmondta azt is, pénteki beszélgetésük során közölte Lavrovval, hogy Oroszországnak teljesítenie kell az ukrán gabonaexport újraindítására vonatkozó megállapodásokat. Ezen felül tudatta vele azt is, hogy

a nemzetközi közösség nem fogja elismerni semmilyen ukrán terület elcsatolását.

Ezzel összefüggésben figyelmeztette is orosz hivatali partnerét, hogy Washington további "jelentős" szankciókat fog bevezetni.

Az orosz külügyminisztérium közleményében tudatta: "Antony Blinkent tájékoztatták a július 22-én Isztambulban ukrán gabona és orosz termények, illetve műtrágyák fekete-tengeri szállításáról aláírt megállapodáscsomagról".

Lavrov egyebek között kifogásolta, hogy Washington nem teljesíti azon ígéretét, miszerint a büntetőintézkedések hatályát nem terjeszti ki az orosz élelmiszerek exportjára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai szankciók tovább nehezítik az élelmezési helyzetet.

Az orosz külügyminiszter egyben hangsúlyozta, hogy Moszkva el fogja érni célkitűzéseit az ukrajnai "különleges katonai műveletben", és a nyugati fegyverszállítmányok csupán elnyújtják a konfliktust.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×