eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 22. vasárnap Paulina
Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. április 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Telefondiplomácia: Scholz és Macron Putyint győzködte

Scholz és Macron Zelenszkijjel folytatandó "közvetlen és komoly" tárgyalásokat követel Putyintól. Moszkva szerint ez Kijeven múlik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatandó "közvetlen és komoly" tárgyalásokat követelt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott nyolcvanperces telefonbeszélgetésben szombaton - közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

A német kancellária tájékoztatása szerint a telefonos egyeztetést Olaf Scholz és Emmanuel Macron kezdeményezte. A két politikus azonnali tűzszünetet és a konfliktus diplomáciai rendezését követelte. Hozzátették: Putyinnak személyesen kellene tárgyalnia az ukrán elnökkel.

A német és a francia vezető egyúttal szorgalmazta, hogy engedjék szabadon azt a 2500 embert, akiket a mariupoli Azovsztal acélművekben vettek őrizetbe - írta közleményében a párizsi elnöki hivatal. A gyár alagútrendszerében magukat elbarikádozókat az orosz csapatok ejtették foglyul, miután megadták magukat.

Macron és Scholz egyúttal azt kérte, hogy Oroszország oldja fel Odessza kikötőjének blokádját, és tegye lehetővé az ukrán gabonaexportot.

A Kreml közleménye szerint Putyin a nyugati országok elhibázott gazdasági és pénzügyi politikáját, illetve az Oroszország elleni szankciókat okolta az élelmiszer-ellátásban kialakult problémákért.

"Oroszország készen áll arra, hogy segítsen megtalálni a gabonafélék akadálytalan exportjának lehetőségeit, a fekete-tengeri kikötőkből induló ukrán gabonát is beleértve" - állt a közleményben.

A Kreml jelezte: az orosz mezőgazdasági termékek enyhíthetnék a feszültségeket a nemzetközi agrárpiacon, de ehhez fel kell oldani bizonyos szankciókat.

Ukrajnában - amely jelentős gabonaexportőr - a harcok miatt akadozik a termelés és a szállítás, míg Oroszország - amely szintén mezőgazdasági nagyhatalom - a szankciók miatt nem tudja eladni a terményeket. A két ország együtt a világ búzaellátásának egyharmadát biztosítja. Az ukrajnai háború globális élelmezési hatásai különösen a legszegényebb országokat érinthetik érzékenyen.

Putyin egyúttal óva intette a nyugati országokat attól, hogy nehézfegyvereket szállítsanak Ukrajnának, mert ezzel a helyzet további elmérgesedését és a humanitárius válság fokozódását kockáztatják - tudatta közleményében a Kreml.

Az orosz elnök aláhúzta: Moszkva kész újrakezdeni a zátonyra futott tárgyalásokat. A megbeszélések eredménytelenségéért Kijevet okolta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Az Egyesült Államok belépett az iráni–izraeli konfliktusba, miután éjjel az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban. Az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este, bár erre bizonyítékkal nem szolgált. Iránt békére szólította fel, különben újabb támadást helyezett kilátásba az amerikai elnök. Irán a nap folyamán két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, kilőtték rájuk az 1500 kilogrammos robbanófejjel rendelkező Horramsár-4-est. Eközben az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania, a jemeni húszik pedig hivatalosan is bejelentették, hogy belépnek a konfliktusba Irán oldalán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×