INFORÁDIÓ
2022. június 25. szombat
Vilmos

országgyűlés

sajó

alaptörvény

Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án.

A Sajó-szennyezés is téma volt az Országgyűlésben

Infostart

Az alaptörvény-módosítással is foglalkoztak a képviselők a hétfői ülésen.

A Sajó folyó szennyeződéséről, a romák felzárkóztatásáról, a magzati élet védelméről és a pedagógusokról beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés ülésén napirend előtt.

A parlamenti munkáról, az inflációról, a gazdaságról és az olajembargóról is szóltak a napirend előtti felszólalások.

LMP: nem történt semmi a Sajó ügyében

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy hónapok óta szennyeződik a Sajó folyó Szlovákiában. Már a múlt héten is kérte az illetékes minisztereket, hogy tegyenek lépéseket, de semmi nem változott, továbbra is szennyező anyag jut a folyóba, nyoma sincs annak, hogy bárki bármit tenne az ügyben. Közös feladat a természeti kincsünk védelme, "mindannyian illetékesek vagyunk" egy ilyen ügyben - jelentette ki.

Úgy látja, a magyar kormánynak jogi lépéseket kell tennie és erről tájékoztatnia kell a közvéleményt, hiszen már rengeteg embert foglalkoztat az eset. Tenni kell a kárelhárításért és a további szennyezés megakadályozásáért - mondta. Hozzátette: kérdéses, milyen hatással jár majd a szennyezés a folyó magyarországi szakaszára.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a folyó magyarországi szakaszán nem észlelhető szennyeződés, a szakértők folyamatosan vizsgálódnak és eddig nem volt tapasztalható negatív hatás - közölte.

Elmondta: kértek hivatalos tájékoztatást Szlovákiától a mérések eredményéről, intézkedésekről és megoldási lehetőségekről, készültséget rendeltek el az érintett szakaszon és azóta folyamatos a figyelőszolgálat, a mintavételezés. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Szlovákia megszüntesse a szennyeződést - jelentette ki.

MSZP: azonnali pedagógusbéremelésre van szükség

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a június 5-i pedagógusnap alkalmából azonnali és radikális béremelést sürgetett a pedagógusoknál. Elmondta, több mint 10 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, felgyorsult a pályaelhagyás, országos és rendszerszintű a tanárhiány. Szerinte a Pintér Sándor belügyminiszter által ígért rendteremtés nem fog segíteni a problémákon.

Azt is kezdeményezte, hogy az értékállóság érdekében kössék a minimálbérhez a pedagógusok bérét. Szerinte a kormány által ígért idei, jövő évi és azt követő évi 10-10-10 százalékos emelés nem igazi béremelés, lassan még az inflációra sem elég. Azt is kezdeményezte, hogy pedagógusnap alkalmából kapjon 100 ezer forint Erzsébet-utalványt minden pedagógus.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt is kétszer 10 százalékkal emelte a pedagógusok bérét pótlékokkal. A szocialista kormány ezzel ellentétben válság idején elvett tőlük egyhavi bért, bezárt 386 iskolát és 15 ezer pedagógus bocsátott el - mondta.

Hozzátette, hogy a szocialisták saját politikai túlélésükért vettek el pénzt a pedagógusoktól. Az államtitkár emellett azt mondta: Pintér Sándor jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezik.

Alaptörvény

Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: az ukrajnai háború okozta humanitárius válsághelyzet komoly változásokat generált a világgazdaságban is.

A magyarok megvédéséhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség - mondta, emlékeztetve arra: a koronavírus-járvány időszaka is megmutatta, hogy a veszélyhelyzetből származó kihívások kezelésére és elhárítására a rendkívüli jogrend eszközei bizonyulnak a legalkalmasabbaknak.

Az alaptörvény tizedik módosítása biztosítja, hogy a szomszédos országbeli háborús helyzet vagy a humanitárius katasztrófa, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltathasson a veszélyhelyzet kihirdetésére - emelte ki Ovádi Péter.

Megjegyezte: különleges jogrend kihirdetésére csak akkor van lehetőség, ha a szomszédos országban bekövetkezett eseményeknek tényleg súlyos gazdasági vagy más hatása van Magyarországon.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosítva a javaslatot azt mondta: a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a mindenkori kormánynak gyors és jó döntést kell hoznia. Ezt szolgálhatja az alaptörvény módosítása - tette hozzá.

Hajnal Miklós (Momentum) az alaptörvény módosítása elleni érveiket hangoztatva úgy fogalmazott nem a "hatalmi barkácsolás" ideje van, hanem az inflációkezelésé, a gazdasági válságkezelésé, a létbizonytalanság-kezelésé. Ehelyett a rendeleti kormányzás kitolásával foglalkozik a kormány, ami az ellenzéki politikus szerint a magyar embereken nem segít.

A magyar embereknek nem egy újabb veszélyhelyzetre, hanem biztonságra és biztos megélhetésre van szüksége - mondta "antidemokratikus biankócsekknek" nevezve az előterjesztést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki felszólalásra reagálva kiemelte: a magyar emberek pontosan tudják, hogy mire vágynak - ezt el is mondták április 3-án - békére, biztonságra és arra a fejlődésre vágynak, amely az elmúlt 12 évben Magyarországot jellemezte.

A magyar emberek arra adtak felhatalmazást a kormánynak, hogy a békét és a biztonságot képviseljék, mindenben segítsék az Ukrajnából menekülőket, védjék meg Magyarországot, ne sodródjon az ország bele a háborúba és olyan döntéseket hozzanak, amelyek nem az emberekkel fizettetik meg a háború árát - tette hozzá.

Kövér László házelnök a vita lezárását követően jelezte: az Országgyűlés kedden szavaz a javaslatról.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozás

Ovádi Péter (Fidesz) kiemelte: a törvényalkotási bizottság megtárgyalta a javaslatot, amelyet 28 igen szavazattal - 9 nem ellenében - elfogadott. Embert próbáló időket hagyunk a hátunk mögött a koronavírus-járvány elmúltával, a járvány okozta kihívások mindenkitől nagy türelmet és fegyelmezettséget kívántak és a magyarok ismét bebizonyították, hogy a bajban össze tudnak fogni - vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány időben cselekedett és hozta meg a védekezéshez szükséges intézkedéseket, Európa egyik legeredményesebb oltási programját hajtották végre, így most lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzetet megszüntessék.

A képviselő emlékeztetett: a járvány példátlan kihívást jelentett, a hagyományos eszközök nem voltak elegendők a védekezéshez, ezért döntöttek a veszélyhelyzet kihirdetéséről.

Arató Gergely (DK) a bizottság kisebbségi álláspontját ismertetve közölte: nem igaz, hogy a kormány csak a szükséges és arányos mértékben élt a jogaival, az ellenzék megítélése szerint nem szükséges és nem arányos lépéseket is tett például a pedagógusok sztrájkjogának ügyében. A pedagógusok helyzete nem javult, szinte már mindenhol pedagógushiány van - tette hozzá.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtette: a bizottság a hatékony védekezés érdekében a rendeleti kormányzás időszakában támogatásról biztosította a védekezést irányító szerveket, ahogy támogatja a mostani javaslat elfogadását is, egyetért a veszélyhelyzet megszüntetésével szabályozott rendben. Az előterjesztés több pontja is kedvezően érinti a nemzetiségi közösségeket, a nemzetiségi köznevelési intézményeket, önkormányzatokat - vélekedett.

Az ellenzéki képviselők bírálták hétfőn az Országgyűlésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a munkaerőkölcsönzésre és a pedagógussztrájkra vonatkozó módosító indítványokat.

Jobbik: segíteni kellene az inaktív munkavállalókat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, értetlenül áll a törvényjavaslat előtt, amellyel szerinte a kormány végleg szélesre tárná a kaput a harmadik világból érkező, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki, vietnámi munkavállalók előtt. Hozzátette: a kormány harcosan küzdött a migrációval, de a valóságban tétlenül szemléli több százezer magyar kényszerű kivándorlását, ezzel párhuzamosan felfedezte, hogy óriási a munkaerőhiány és a harmadik világból hoz munkavállalókat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy negyedmillió magyar inaktív, közülük százezren már álláskeresési támogatást sem kapnak. Ők átképzési programokkal betölthetnék az üres állásokat - tette hozzá.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a munkaerőkölcsönzés miatt erősödik a magyar munkavállalók kiszolgáltatottsága, mivel ha "problémázik", jön helyette egy harmadik világbeli munkavállaló.

Momentum: nem marad semmi a pedagógusok kezében

Szabó Szabolcs (Momentum) ismertette a törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító indítványokat, amelyek a többi között kivették volna az előterjesztésből a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó könnyítéséket és a honvédelemben dolgozók árváinak ellátását rendezték volna. Ezek a javaslatok tökéletessé nem tették volna, de jobb irányba változtattak volna a törvényjavaslaton - tette hozzá.

Bírálta, hogy a pedagógussztrájkra vonatkozó szigorított szabályokat "visszacsempészik" a törvénycsomagba. Ennek értelmében a pedagógusoknak pont ugyanezt kell csinálnia a sztrájk alatt, mintha nem lenne sztrájk. Kijelentette: a munkavállalók érdekérvényesítő képessége attól függ, milyen hatékonyan tudnak sztrájkolni, ha ezt kiveszik a kezükből, semmi sem marad náluk.

Jelezte, nem támogatják a törvényjavaslatot.

DK: nem a sztrájkjog korlátozására

Kordás László (DK) elmondta, hogy öt szakszervezeti konföderáció elítélte a törvényjavaslatot és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a pedagógussztrájkra vonatkozó rendelkezések miatt. Azt kérte, hogy ha a kormány változtatni akar az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseken, akkor kövesse a jogalkotási törvény rendelkezéseit és egyeztessen a szakszervezetekkel.

Frakciótársa, Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma nem tárgyalta a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó szabályokat.

Javasolta, hogy fokozottan ellenőrizzék a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek működését, mivel Magyarországon ez egy nagyon ingoványos terület. Azt is kezdeményezte, hogy csak azokban a szakmákban lehessen munkaerőt kölcsönözni, ahol égető a munkaerőhiány.

Hozzátette: a közvetítőktől és a foglalkoztatóktól is meg kell követelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok érvényesülését.

Szerinte a közvetítőnél és a foglalkoztatónál elbocsátási tilalmat kellene rögzíteni, hogy ne történhessen meg az, hogy egy ezer fős nagyvállalat elbocsát ötszáz munkaviszonyban lévő embert, majd felvesz ezer kölcsönzöttet.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018