eur:
394.14
usd:
369.94
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A Sajó-szennyezés is téma volt az Országgyűlésben

Az alaptörvény-módosítással is foglalkoztak a képviselők a hétfői ülésen.

A Sajó folyó szennyeződéséről, a romák felzárkóztatásáról, a magzati élet védelméről és a pedagógusokról beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés ülésén napirend előtt.

A parlamenti munkáról, az inflációról, a gazdaságról és az olajembargóról is szóltak a napirend előtti felszólalások.

LMP: nem történt semmi a Sajó ügyében

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy hónapok óta szennyeződik a Sajó folyó Szlovákiában. Már a múlt héten is kérte az illetékes minisztereket, hogy tegyenek lépéseket, de semmi nem változott, továbbra is szennyező anyag jut a folyóba, nyoma sincs annak, hogy bárki bármit tenne az ügyben. Közös feladat a természeti kincsünk védelme, "mindannyian illetékesek vagyunk" egy ilyen ügyben - jelentette ki.

Úgy látja, a magyar kormánynak jogi lépéseket kell tennie és erről tájékoztatnia kell a közvéleményt, hiszen már rengeteg embert foglalkoztat az eset. Tenni kell a kárelhárításért és a további szennyezés megakadályozásáért - mondta. Hozzátette: kérdéses, milyen hatással jár majd a szennyezés a folyó magyarországi szakaszára.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a folyó magyarországi szakaszán nem észlelhető szennyeződés, a szakértők folyamatosan vizsgálódnak és eddig nem volt tapasztalható negatív hatás - közölte.

Elmondta: kértek hivatalos tájékoztatást Szlovákiától a mérések eredményéről, intézkedésekről és megoldási lehetőségekről, készültséget rendeltek el az érintett szakaszon és azóta folyamatos a figyelőszolgálat, a mintavételezés. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Szlovákia megszüntesse a szennyeződést - jelentette ki.

MSZP: azonnali pedagógusbéremelésre van szükség

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a június 5-i pedagógusnap alkalmából azonnali és radikális béremelést sürgetett a pedagógusoknál. Elmondta, több mint 10 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból, felgyorsult a pályaelhagyás, országos és rendszerszintű a tanárhiány. Szerinte a Pintér Sándor belügyminiszter által ígért rendteremtés nem fog segíteni a problémákon.

Azt is kezdeményezte, hogy az értékállóság érdekében kössék a minimálbérhez a pedagógusok bérét. Szerinte a kormány által ígért idei, jövő évi és azt követő évi 10-10-10 százalékos emelés nem igazi béremelés, lassan még az inflációra sem elég. Azt is kezdeményezte, hogy pedagógusnap alkalmából kapjon 100 ezer forint Erzsébet-utalványt minden pedagógus.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt is kétszer 10 százalékkal emelte a pedagógusok bérét pótlékokkal. A szocialista kormány ezzel ellentétben válság idején elvett tőlük egyhavi bért, bezárt 386 iskolát és 15 ezer pedagógus bocsátott el - mondta.

Hozzátette, hogy a szocialisták saját politikai túlélésükért vettek el pénzt a pedagógusoktól. Az államtitkár emellett azt mondta: Pintér Sándor jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezik.

Alaptörvény

Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: az ukrajnai háború okozta humanitárius válsághelyzet komoly változásokat generált a világgazdaságban is.

A magyarok megvédéséhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség - mondta, emlékeztetve arra: a koronavírus-járvány időszaka is megmutatta, hogy a veszélyhelyzetből származó kihívások kezelésére és elhárítására a rendkívüli jogrend eszközei bizonyulnak a legalkalmasabbaknak.

Az alaptörvény tizedik módosítása biztosítja, hogy a szomszédos országbeli háborús helyzet vagy a humanitárius katasztrófa, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltathasson a veszélyhelyzet kihirdetésére - emelte ki Ovádi Péter.

Megjegyezte: különleges jogrend kihirdetésére csak akkor van lehetőség, ha a szomszédos országban bekövetkezett eseményeknek tényleg súlyos gazdasági vagy más hatása van Magyarországon.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosítva a javaslatot azt mondta: a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a mindenkori kormánynak gyors és jó döntést kell hoznia. Ezt szolgálhatja az alaptörvény módosítása - tette hozzá.

Hajnal Miklós (Momentum) az alaptörvény módosítása elleni érveiket hangoztatva úgy fogalmazott nem a "hatalmi barkácsolás" ideje van, hanem az inflációkezelésé, a gazdasági válságkezelésé, a létbizonytalanság-kezelésé. Ehelyett a rendeleti kormányzás kitolásával foglalkozik a kormány, ami az ellenzéki politikus szerint a magyar embereken nem segít.

A magyar embereknek nem egy újabb veszélyhelyzetre, hanem biztonságra és biztos megélhetésre van szüksége - mondta "antidemokratikus biankócsekknek" nevezve az előterjesztést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki felszólalásra reagálva kiemelte: a magyar emberek pontosan tudják, hogy mire vágynak - ezt el is mondták április 3-án - békére, biztonságra és arra a fejlődésre vágynak, amely az elmúlt 12 évben Magyarországot jellemezte.

A magyar emberek arra adtak felhatalmazást a kormánynak, hogy a békét és a biztonságot képviseljék, mindenben segítsék az Ukrajnából menekülőket, védjék meg Magyarországot, ne sodródjon az ország bele a háborúba és olyan döntéseket hozzanak, amelyek nem az emberekkel fizettetik meg a háború árát - tette hozzá.

Kövér László házelnök a vita lezárását követően jelezte: az Országgyűlés kedden szavaz a javaslatról.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozás

Ovádi Péter (Fidesz) kiemelte: a törvényalkotási bizottság megtárgyalta a javaslatot, amelyet 28 igen szavazattal - 9 nem ellenében - elfogadott. Embert próbáló időket hagyunk a hátunk mögött a koronavírus-járvány elmúltával, a járvány okozta kihívások mindenkitől nagy türelmet és fegyelmezettséget kívántak és a magyarok ismét bebizonyították, hogy a bajban össze tudnak fogni - vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány időben cselekedett és hozta meg a védekezéshez szükséges intézkedéseket, Európa egyik legeredményesebb oltási programját hajtották végre, így most lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzetet megszüntessék.

A képviselő emlékeztetett: a járvány példátlan kihívást jelentett, a hagyományos eszközök nem voltak elegendők a védekezéshez, ezért döntöttek a veszélyhelyzet kihirdetéséről.

Arató Gergely (DK) a bizottság kisebbségi álláspontját ismertetve közölte: nem igaz, hogy a kormány csak a szükséges és arányos mértékben élt a jogaival, az ellenzék megítélése szerint nem szükséges és nem arányos lépéseket is tett például a pedagógusok sztrájkjogának ügyében. A pedagógusok helyzete nem javult, szinte már mindenhol pedagógushiány van - tette hozzá.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtette: a bizottság a hatékony védekezés érdekében a rendeleti kormányzás időszakában támogatásról biztosította a védekezést irányító szerveket, ahogy támogatja a mostani javaslat elfogadását is, egyetért a veszélyhelyzet megszüntetésével szabályozott rendben. Az előterjesztés több pontja is kedvezően érinti a nemzetiségi közösségeket, a nemzetiségi köznevelési intézményeket, önkormányzatokat - vélekedett.

Az ellenzéki képviselők bírálták hétfőn az Országgyűlésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a munkaerőkölcsönzésre és a pedagógussztrájkra vonatkozó módosító indítványokat.

Jobbik: segíteni kellene az inaktív munkavállalókat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, értetlenül áll a törvényjavaslat előtt, amellyel szerinte a kormány végleg szélesre tárná a kaput a harmadik világból érkező, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki, vietnámi munkavállalók előtt. Hozzátette: a kormány harcosan küzdött a migrációval, de a valóságban tétlenül szemléli több százezer magyar kényszerű kivándorlását, ezzel párhuzamosan felfedezte, hogy óriási a munkaerőhiány és a harmadik világból hoz munkavállalókat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy negyedmillió magyar inaktív, közülük százezren már álláskeresési támogatást sem kapnak. Ők átképzési programokkal betölthetnék az üres állásokat - tette hozzá.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a munkaerőkölcsönzés miatt erősödik a magyar munkavállalók kiszolgáltatottsága, mivel ha "problémázik", jön helyette egy harmadik világbeli munkavállaló.

Momentum: nem marad semmi a pedagógusok kezében

Szabó Szabolcs (Momentum) ismertette a törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító indítványokat, amelyek a többi között kivették volna az előterjesztésből a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó könnyítéséket és a honvédelemben dolgozók árváinak ellátását rendezték volna. Ezek a javaslatok tökéletessé nem tették volna, de jobb irányba változtattak volna a törvényjavaslaton - tette hozzá.

Bírálta, hogy a pedagógussztrájkra vonatkozó szigorított szabályokat "visszacsempészik" a törvénycsomagba. Ennek értelmében a pedagógusoknak pont ugyanezt kell csinálnia a sztrájk alatt, mintha nem lenne sztrájk. Kijelentette: a munkavállalók érdekérvényesítő képessége attól függ, milyen hatékonyan tudnak sztrájkolni, ha ezt kiveszik a kezükből, semmi sem marad náluk.

Jelezte, nem támogatják a törvényjavaslatot.

DK: nem a sztrájkjog korlátozására

Kordás László (DK) elmondta, hogy öt szakszervezeti konföderáció elítélte a törvényjavaslatot és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a pedagógussztrájkra vonatkozó rendelkezések miatt. Azt kérte, hogy ha a kormány változtatni akar az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseken, akkor kövesse a jogalkotási törvény rendelkezéseit és egyeztessen a szakszervezetekkel.

Frakciótársa, Dávid Ferenc arról beszélt, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma nem tárgyalta a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó szabályokat.

Javasolta, hogy fokozottan ellenőrizzék a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek működését, mivel Magyarországon ez egy nagyon ingoványos terület. Azt is kezdeményezte, hogy csak azokban a szakmákban lehessen munkaerőt kölcsönözni, ahol égető a munkaerőhiány.

Hozzátette: a közvetítőktől és a foglalkoztatóktól is meg kell követelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok érvényesülését.

Szerinte a közvetítőnél és a foglalkoztatónál elbocsátási tilalmat kellene rögzíteni, hogy ne történhessen meg az, hogy egy ezer fős nagyvállalat elbocsát ötszáz munkaviszonyban lévő embert, majd felvesz ezer kölcsönzöttet.

Címlapról ajánljuk
Az óvóhelyre kellett menekíteni Kijevben a német gazdasági minisztert

Az óvóhelyre kellett menekíteni Kijevben a német gazdasági minisztert

A háború kitörése óta másodszor látogatott Ukrajnába a német gazdasági miniszter. Robert Habeck célja az volt, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítéséről tárgyaljon A vizit alig huszonnégy órás volt, közben ugyanakkor a háború viszontagságait egy kijevi óvóhelyen is tapasztalhatta.

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×