Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Az egyik történelmi épület alagsorába menekültek az emberek az orosz bombatámadások elől a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Mikola Tisz

Ukrajnai háború: Brüsszel segítségét kéri kilenc ország, köztük Magyarország

Április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjesztenek az Európai Bizottság elé.

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter Prágában.

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.

Ivan Bartos szerint

az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.

"A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését" – szögezte le Ivan Bartos.

A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021–2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.

Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény.

Ivan Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert

július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×