Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
309.05
bux:
137279.35
2026. április 17. péntek Rudolf
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a Kanizsai Dorottya Kórházban 2022. január 15-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nemet mondtak a lengyelek az újabb Pfizer-szállítmányokra

Lengyelország arról tájékoztatta az Európai Bizottságot (EB) és a Pfizer céget, hogy az ukrajnai háború miatt is keletkezett vis major helyzetre tekintettel nem fogad több Covid-19 elleni vakcinát, és nem is fizet értük - közölte kedden Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter.

A miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban kommentálta azt, hogy a lengyelországi vakcinakészletek jóval meghaladják az oltakozási szükségleteket.

Az utóbbi időben a többletvakcinából mintegy 30 millió adagot adtak el, illetve adományoztak harmadik országoknak. A globális járványhelyzet javulása miatt jelenleg azonban világszerte csökkentek a szükségletek - tette hozzá.

Varsó azt kérte a vakcinabeszerzési szerződéseket az uniós tagállamok nevében megkötő Európai Bizottságtól (EB), valamint a fő oltóanyaggyártóktól, hogy a legközelebbi időre,

2023 végéig tervezett jelentős mennyiségű vakcina-szállítmányokat hosszabb, például tízéves időszakra osszák el.

A szállítmányokról szóló szerződés a járvány idején, válságos helyzetben jött létre, most azonban, amikor a lengyel kormány az ukrajnai menekültáradattal összefüggő pénzügyi feszültségekkel szembesül, a vakcinagyártók részéről "teljes rugalmassághiány" tapasztalható - szögezte le Niedzielski.

Varsó az EB-vel és a Pfizerrel a szerződés rugalmasabbá tételéről tárgyalva azzal érvelt, hogy Lengyelországnak jelenleg rendkívüli eszközökre van szüksége, mivel segíti az ukrajnai menekülteket - mondta el Niedzielski.

A múlt hét végén Lengyelország, hivatkozva a vis major helyzetre, arról tájékoztatta az Európai Bizottságot és a fő lengyelországi vakcinaszállítót, a Pfizert, hogy elutasítja az oltóanyag további befogadását, valamint a fizetést is az elutasított szállítmányokért.

"Ennek következménye jogi konfliktus lesz"

- fűzte hozzá a miniszter. Mint mondta: Lengyelország a maga részéről nem bonthatja fel a Pfizerrel kötött, 2023 végéig 6 milliárd zlotyra (486,3 milliárd forint) szóló szerződést, mert nem közvetlen szerződéskötő fél, hiszen a tagállamok nevében az Európai Bizottság járt el.

Niedzielski kilátásba helyezte, hogy a szállítási feltételek módosításáról más vakcinagyártókkal is egyeztetnek.

Közölte továbbá: 11 más állammal együtt azt kérte ez EB-től, hogy

a menekülteket befogadó európai országok külön, a befogadottak egészségügyi ellátását biztosító alapból merítsenek.

A mintegy 38 millió lakosú Lengyelországban eddig több mint 22,4 millió ember részesült teljes oltásban. Térítésmentes oltásban részesülhetnek az ukrajnai menekültek is. Niedzielski a múlt héten megerősítette: kutatások szerint az oltás, illetve a vírusfertőzés nyomán a lengyel lakosság mintegy 95 százalékának szervezetében alakult ki immunitás a koronavírus ellen.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti: Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×