eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzethez szól Moszkvában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte a nukleáris erőket

Az orosz elnök szerint nem csak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét – írja az AP hírügynökség értesülése alapján a Telex. A fokozott készültség szerinte az ukrajnai invázió miatt indokolt, valamint a NATO agresszív kijelentései miatt is.

Putyin utalt arra, hogy nemcsak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen, hanem a britek például támogatják állampolgáraikat, ha az ukrán légióhoz akarnak csatlakozni. Németország 100 milliárd euróval növelte harcászati kiadásait. Az elnök ezért utasította az orosz védelmi minisztert és a hadsereg vezérkari főnökét, hogy helyezzék a nukleáris elrettentő erőket a különleges harci szolgálati rendszerbe.

„Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Putyin elnök eszkalálja ezt a háborút” – mondta a CBS-nek Linda Thomas-Greenfield, aki az USA ENSZ nagykövete.

A BBC tudósítója, Gordon Corera azt írta Putyin lépéséről, hogy mindez nem jelzi a nukleáris fegyverek tényleges bevetésének szándékát, inkább csak félelemkeltésnek gondolja az elnök – írja a portál.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×