Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzethez szól Moszkvában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte a nukleáris erőket

Az orosz elnök szerint nem csak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét – írja az AP hírügynökség értesülése alapján a Telex. A fokozott készültség szerinte az ukrajnai invázió miatt indokolt, valamint a NATO agresszív kijelentései miatt is.

Putyin utalt arra, hogy nemcsak gazdasági szankciókat hoznak országa ellen, hanem a britek például támogatják állampolgáraikat, ha az ukrán légióhoz akarnak csatlakozni. Németország 100 milliárd euróval növelte harcászati kiadásait. Az elnök ezért utasította az orosz védelmi minisztert és a hadsereg vezérkari főnökét, hogy helyezzék a nukleáris elrettentő erőket a különleges harci szolgálati rendszerbe.

„Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Putyin elnök eszkalálja ezt a háborút” – mondta a CBS-nek Linda Thomas-Greenfield, aki az USA ENSZ nagykövete.

A BBC tudósítója, Gordon Corera azt írta Putyin lépéséről, hogy mindez nem jelzi a nukleáris fegyverek tényleges bevetésének szándékát, inkább csak félelemkeltésnek gondolja az elnök – írja a portál.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×