Szerda délelőtt a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága - története során először élő adásban - ítéletet hirdetett a Magyarország és Lengyelország, valamint az EU között folyó eljárásban.

Ismert, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet már tavaly január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták. A két ország tavaly márciusban indított pert, mert szerintük a jogszabály az uniós joggal megy szembe.

A per fő kérdése tehát az volt: összhangban áll-e az európai uniós joggal az a szabály, amely értelmében a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék.

A rövid bejelentéssel eldőlt,

Lengyelország és Magyarország keresetét elutasította ez Európai Bíróság, a per költségeit a két ország állja.

Campos Sánchez-Bordona, a bíróság főtanácsnoka tavaly novemberben közzétett indítványában megállapította: a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét, a most meghozott ítélettel pedig így minden akadály elhárult a jogállamisági mechanizmus alkalmazása elől.

Ezt követően az Európai Bizottság eljárást indíthat a tagállamok ellen azokban az ügyekben, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt

sérülnek az EU pénzügyi érdekei,

és támogatások folyósítását is visszatarthatja.

A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.

A mechanizmust a bírósági ítélet szerint nem lehet politikai célokra használni.

Reakciók

Az ítéletre a magyar kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter reagált, hangsúlyozva, hogy az ítélet bosszú a magyarországi gyermekvédelmi törvény és az április 3-ai gyermekvédelmi népszavazás miatt. Az ügyben rendkívüli Kormányinfót is tartanak csütörtökön, amelyen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mellett Varga Judit tájékoztatta a nyilvánosságot.

Az igazságügyi miniszter a tájékoztatón arról beszélt: az Európai Unió Bírósága politikai döntést hozott a gyermekvédelmi törvény miatt,

ez a probléma Brüsszel számára, nem a jogállamiság.

A Fidesz egyébként hasonló tartalmú közleményt adott ki, kiegészítve azzal, hogy "Brüsszelben előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt hatalomra segíteni".

Az ellenzék több közleményen keresztül is üzent, mind az Egységben Magyarországért (ellenzéki összefogás), mind a Momentum, mind a DK, mind Ujhelyi István, mind Mesterházy Attila, mind Karácsony Gergely ugyanarra a következtetésre jutott: ha az április 3-ai választáson a kormányoldal győz, Magyarország el fog esni az európai uniós támogatásoktól.