Infostart.hu
eur:
364
usd:
325.41
bux:
144151.35
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Munkások kirakodják az Egyesült Államok Ukrajnának küldött katonai segélyszállítmányát egy repülőgépből a Kijev közelében fekvő Boriszpili repülőtér mellett 2022. január 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ilyen ma az élet a megszállás fenyegette Kijevben

Oroszország továbbra is tagadja, hogy százezres sereggel készülne Ukrajna megtámadására, a kijevi közhangulat azonban inkább arra utal, hogy valóban közeleg a fegyveres konfliktus.

Az élet messze van a normálistól Kijevben: a Sky News helyszíni riportja szerint bár az utcákat továbbra is autók és vásárolgató emberek töltik meg, a hangulat közel sem nyugodt, a terjedő hírek az ország légterének lezárásáról pedig még tovább növelik a feszültséget.

Persze mindenki igyekszik úgy tenni, mintha minden a régi lenne, de amikor a hírek a gyülekező orosz csapatokról szólnak, ez nem túl egyszerű feladat. A Kreml szerint a tankok és a csapatok érkezése csak egy hadgyakorlat miatt történik, a nyugati hírszerzés azonban másról számol be. A diplomáciai tárgyalások lassan haladnak, az embereket pedig csak az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos hírek érdeklik igazán.

Sokan vannak, akik felsőbb erők kezébe helyeznék sorsukat: a templomokban sokkal többen ülnek, mint korábban, a közös imaszándék pedig a béke.

Közben azért a realitás sincs messze: az aranykupolás Szent Mihály katedrális előtt emlékfal áll az elesettek képeivel.

Több mint 13 000 ember vesztette életét a konfliktus 2014-es kirobbanása óta, amikor Oroszország megszállta a Krímet.

A külvárosban egy csoport nő szabadidejében álcahálókat készít, hogy a frontra küldjék őket: tudják, hogy ez aprócska segítség, mégis tenni akarnak valamit, hogy úgy érezzék, kiveszik a részüket. A 21 éves tanuló, Marija Ovgyienko azt mondja, nagyon aggódik, de a legjobbat reméli - és közben a legrosszabbra készül.

Mások kiképzéseken készülődnek: Kijevtől kevesebb mint 50 kilométerre

egy lőtéren veteránok készítik fel a civil lakosság tagjait

a hadviselés alapjaira, köztük arra, hogyan kell lőni. Egy résztvevő, Andrij Biloszkursiki azt mondja, szerinte nem valószínű, hogy egész Ukrajnát lerohannák, de szeretné elsajátítani azokat a készségeket, amelyekre szükség lehet, hogy megvédje a családját, ha a legrosszabb bekövetkezik.

"Most, amikor ilyen bonyolult helyzettel nézünk szembe a határainkon, és nem tudjuk, hogy a szomszédunk milyen lépéseket tesz a jövőben, készen kell állnunk arra, hogy valahogyan cselekedjünk" - mondja.

Azt azonban, hogy pontosan mi fog történni, a riport szerint jelenleg egyetlen ember tudja: Vlagyimir Putyin.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.

Elfogadták a gyermekvédelmi törvényt is – sorozatban szavaz az Országgyűlés, Magyar Péter máris reagált

Vagyonvédelmi hivatal, médiatanács, ügynökakták – fontos nap a parlamentben. A Fidesz és a KDNP „gendertörvénynek” nevezte és a gyermekvédelmi törvény ellen szavazott, Magyar Péter miniszterelnök rögtön reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Október második felében a VKF-ülésen már konkrét számokról is lehet beszélni a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára egy mai eseményen. Jövőre elvileg 14%-kal kellene emelkednie a minimálbérnek a 2024-ben megkötött hároméves béralku értelmében, azonban a GDP-növekedési adatok fényében erre nincs sok esély. Idén a tervezett 13% helyett 11%-kal nőtt a minimálbér. Ezzel kapcsolatban a VOSZ főtitkára elmondta: majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a realitásból adódott volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×