eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-én. A szerb és a koszovói államfő 2020. július 12-én találkozik Brüsszelben hosszú idő után, ahol az Európai Unió által közvetített tárgyalást folytatnak a két ország kapcsolatának normalizálásáról.
Nyitókép: Christofe Ena

Emmanuel Macron ismét tárgyalt Vlagyimir Putyinnal

A francia elnöki hivatal számolt be a két vezető telefonos megbeszéléséről, közölve: a francia államfő szombaton figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az őszinte párbeszéd összeegyeztethetetlen a katonai eszkalációval az ukrán határon.

A megbeszélés során mindketten jelezték: szeretnék folytatni a párbeszédet a minszki egyezmények végrehajtásának lehetőségeiről, a Donyec-medencéről, valamint az európai biztonság és stabilitás feltételeiről.

Macron szövetségesei aggodalmait is továbbította Putyin felé, illetve kiemelte: a Nyugat eltökélte, hogy reagálni fog egy esetleges orosz katonai offenzívára.

A telefonbeszélgetés során az orosz elnök "provokatív spekulációnak" nevezte az inváziót illető vádakat - írta közleményében a Kreml.

A telefonbeszélgetés során Putyin semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Ukrajna megtámadására készül - állította a párizsi elnöki hivatal egyik munkatársa.

A tisztségviselő jelezte: ennek ellenére nagyon éberen figyelik az orosz hadsereg mozgását, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat. Hozzátette: Franciaország azt javasolja állampolgárainak, hogy ne utazzanak Ukrajnába az elkövetkező időszakban.

Putyin és Macron hétfőn öt órán át személyesen tanácskozott a Kremlben. Marcon ezt követően Ukrajnába, majd Németországba utazott. A francia elnöki hivatal szerint a diplomáciai körút elérte célját, és lehetővé tette, hogy csökkentsék a feszültséget Oroszország és Ukrajna között.

Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus a Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.

A helyzet kiéleződése miatt folyamatosak a magas szintű diplomáciai egyeztetések a kérdésben. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel egyeztetett telefonon, és Joe Biden amerikai elnök is tárgyalásba kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán válságról. Emellett Macron a nap folyamán még Olaf Scholz német kancellárral, Bidennel, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is megbeszélést folytat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×