"Nagyra értékeljük Németország segítségét sebesült katonáink kezelésében. Ukrajnának sok barátja van Németországban, és hálásak vagyunk ezért a támogatásért. De nem fogadjuk el a fegyverszállítással kapcsolatos hivatalos álláspontot és más olyan döntéseket, amelyek aláássák Európa biztonságát és de facto bátorítják az agresszort (Oroszországot)" – hangoztatta a tárcavezető.

Közölte: Ukrajna figyelmeztette nyugati partnereit, hogy

"a Kreml célja nem annyira Ukrajna, mint inkább a NATO és az EU aláásása".

Reznyikov emlékeztette Berlint, hogy Kijev előrejelzései a Kreml lépéseiről eddig valóra váltak. "Figyelmeztettünk, hogy támadások fogják érni a balti államokat, és ez meg is történt. Szóltunk, hogy ha erre nem lesz válasz, tovább fokozódik a feszültség, s ezután bekövetkezett a lengyelországi helyzet destabilizálása. Pedig ez egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt" – fejtegette, utalva a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválságra, amely mögött Kijev szerint Moszkva áll.

"Ha Németország nem változtat álláspontján az orosz agresszorral szembeni fellépést illetően, akkor a német kormánynak nem a Donyec-medencei szakadár területek vagy az oroszok által megszállt Krím-félsziget, hanem a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) problémájával kell megküzdenie. És ez nem túlzás" – hangoztatta. Szavai szerint az NDK (újbóli létrehozásának) anyagi alapja már megvan – ez részben az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték –, de ehhez tartozik még a német elitnek egy része, amelyet Moszkva pénzel, egyes "admirálisok, akik furcsa kijelentésekkel torpedózzák meg saját országukat".

Az NDK helyreállítása szerinte logikus folytatása a már megfogalmazott orosz követeléseknek.

"Oroszország már 14 országban követelte hivatalosan a NATO felszámolását. Ez is teljesen lehetetlennek tűnt.

Nagyon jó, hogy a szövetség tagjai egyértelmű választ adtak erre. Szükség van azonban gyakorlati lépésekre, hogy ne akkor kelljen majd reagálnunk, amikor valaki már elkezdi újjáépíteni a berlini falat" – figyelmeztetett a miniszter.

Reznyikov tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Oroszország mintegy 112 ezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, a haditengerészeti és légi csapatokkal együtt pedig körülbelül 130 ezret, ami 20 ezerrel több, mint amennyi decemberben volt.

"Egyelőre nincsenek olyan katonai jellegű jelenségek, akciók, amelyek érezhetően különböznének a tavaly tavasszal történtektől. Az egyetlen katonai különbség, amelyet szorosan követünk, a fehéroroszországi helyzet" – fejtette ki. Kiemelte, hogy kardinális változást, jelentős növekedést tapasztal Kijev a hibridháborús tevékenységek intenzitásában, elsősorban az információs területen, amely viszont komoly hatást gyakorol a makrogazdaságra.

Megjegyezte, hogy a különböző titkosszolgálatok adatai között azért vannak eltérések az Ukrajna határainál lévő orosz haderővel kapcsolatban, mert más-más távolságokat vesznek figyelembe, azaz van, aki a határtól 200 kilométeres, mások 400 kilométeres övezetet.

Reznyikov hozzátette, hogy Oroszország háromszázzal több harckocsit telepített Ukrajna határaihoz, mint tavasszal. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg már rendelkezik modern páncéltörő fegyverekkel, Stugna, Corsair, Javelin és NLAW tankelhárítókkal, és ezek száma "nagyságrenddel nagyobb, mint a potenciális célpontoké".