eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Eltűnt Horvátország lakosságának 10 százaléka egy évtized alatt

A horvát statisztikai hivatal szerint a nagy elvándorlás fűti a természetes fogyás miatti csökkenést.

Horvátországnak 3 888 529 lakosa van, 396 360-nal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, ami közel tízszázalékos csökkenés - közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) pénteken, a 2021-es népszámlálás első eredményei alapján.

Lidija Brkovic, a DZS vezetője szerint a népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye.

Kiemelte: a legkisebb népességcsökkenés Zágráb városában tapasztalható, ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-Posavska) megye veszítette: 19, 18, illetve 17 százalékot. Csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra - tette hozzá.

"Ezek az első eredmények a népszámlálásról, amelyek még változhatnak, a végleges eredmények az adatfeldolgozás befejeztével lesznek ismertek" - mondta Brkovic.

A részletes, például a nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatokat firtató újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta: ezek néhány hónapon belül várhatóak.

Tíz évvel ezelőtt Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt.

Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék.

Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka.

Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok lélekszáma (0,94 százalék).

A magyart 2011-ben összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344).

Bár a statisztikai hivatal korábban a közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett a honlapján ismertette a nemzetiségek szerinti áttekintést is, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.

E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Horvátországban tavaly szeptembertől november közepéig végeztek népszámlálást.

Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kaptak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végezték.

A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×