Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.09
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Az új német kancellár nem kizárólag barátkozni ment Párizsba

Emmanuel Macron megítélése szerint "erős a nézetazonosság" és "az együttműködés szándéka" közte és az új német kancellár, Olaf Scholz között. A francia elnök ezt a német kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján mondta pénteken, miután megbeszélést folytattak a francia elnöki hivatalban.

Emmanuel Macron az érintett témák közül az európai határok külső védelmét, a migrációs témákra adandó közös választ, valamint a Afrikához és a Kínához fűződő viszonyt emelte ki.

"Megvitattuk, hogyan tudjuk Európát erősebbé tenné, az európai szuverenitást minden dimenziójában megerősíteni. Gazdasági, biztonságpolitikai és külpolitikai kérdésekről volt szó" - mondta a német kancellár. "Fontos, hogy egy irányban lépjünk fel, hogy együtt dolgozzunk. Ezért nem egyszerűen baráti látogatás volt ez, hanem azonnal nagyon konkrétan megvitattunk minden olyan témát, amely a közeljövőben napirendre kerül" - tette hozzá.

A hivatalába két nappal ezelőtt beiktatott új német kancellár első hivatalos látogatását Párizsban tette, ahol munkaebéden fogadta őt a francia elnök. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két ország vezetője elsősorban uniós kérdésekről egyeztetett három héttel azelőtt, hogy Franciaország átveszi az unió soros elnöki tisztét.

Annak kapcsán, hogy Párizs az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatát javasolja, Olaf Scholz kijelentette, hogy a gazdasági növekedés nem összeegyeztethetetlen a pénzügyi stabilitással.

"Meg kell őrizni a növekedést, amelyet a(koronavírus-járvány utáni visszaesést ellensúlyozni hivatott uniós) helyreállítási alap indított be. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitáson is dolgoznunk kell" - mondta a német kancellár. "Ez nincs egymással ellentmondásban. Számomra ez ugyanannak az erőfeszítésnek a két oldala" - tette hozzá, jelezve, hogy Párizs és Berlin közös elképzeléseket fog kialakítani ebben a kérdésben.

Emmanuel Macron csütörtökön úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni az uniós költségvetési szabályokat, miután a 3 százalékos deficitszabályt már meghaladta az élet.

A járványhelyzet miatt "zárójelbe tettük a költségvetési szabályok betartását" - emlékeztetett. "Vissza kell térnünk olyan szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik a gazdaságaink konvergenciáját, de nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. Nem térhetünk vissza az 1990-es években létrehozott költségvetési kerethez" - hívta fel a figyelmet.

A francia elnök pénteken abban egyetértett Olaf Scholz-cal, hogy "a költségvetési szigort meg kell tartani" az eurózónában,

ugyanakkor "a növekedést is támogatni kell" Európában, új ipari nagyvállalatok "építésével" az "európai szuverenitás" megerősítéséhez.

"Mechanizmusokat kell találnunk, vagy rugalmasságot vagy pedig olyan új szabályokat, amelyekkel lehetővé válik e három cél együttes elérése" - fogalmazott a francia elnök.

A német kancellár Párizsból Brüsszelbe utazott tovább, ahol találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. Scholz vasárnap már Varsóban tárgyal.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×