Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.54
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Nem képes átlendülni a brexitvita a határkérdésen

Továbbra sem sikerült érdemi haladást elérni London és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll ügyében - közölte pénteken David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára.

Frost a két fél tárgyalóküldöttségei által egész héten folytatott egyeztetéssorozat után, péntek este videókapcsolaton beszélt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjával, a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság társelnökével.

Ezután kiadott nyilatkozatában a brit államtitkár leszögezte, hogy London és az EU között továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek, és számos területen meglehetősen korlátozott előrelépést sikerült csak elérni.

Frost hozzátette: a tárgyalások folytatódnak, de a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy ha nem sikerül megoldást lelni a problémára, akkor teljesülnek a feltételek az észak-írországi protokoll 16. cikkelyének aktiválására.

A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát.

Számos nyilatkozat szerint azonban ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között.

Simon Coveney ír külügyminiszter nemrégiben egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja.

Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében.

A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Frost már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London aktiválhatja a 16. cikkelyt.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×