eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztost a Karmelita kolostorban 2021. március 5-én. A miniszterelnök és a biztos az oltóanyaggyártásról, valamint védelmiipari- és energiapolitikai kérdésekről tárgyalt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Pozitív üzenetet kapott az EU-tól Paks II

A témafelelős EU-biztos beszélt arról is, hogy rendhagyó módszerhez nyúlna az EU a chiphiány orvoslására.

Hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezetőgyártást, át kell írni az állami támogatási szabályokat, ami érinti az uniós alapszerződés egyik cikkelyét is - mondta az EU-Monitornak Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.

Szerinte az EU egyik nagy kihívása az európai félvezetőgyártás felfuttatása, pontosabban a termelés „hazahozása”, illetve az ehhez szükséges jogszabály kidolgozása lesz, ami 2022 első felében várható. Mindez azért szükséges, mert a chipek iránt egyre nagyobb a kereslet világszerte, de a modern iparban nélkülözhetetlen eszköz több mint 80 százalékát Ázsiában – főleg Tajvanon és Dél-Koreában – gyártják, míg Európára és az USA-ra csak 10-10 százalék jut. Ám az EU stratégiai önállóságának biztosítása érdekében a határain belül kellene fix, stabil félvezető gyártóbázis. Az ennek megvalósításához szükséges jogszabály kidolgozása 2022 első felében várható - írta a Portfolio.

A kérdés az, hogy mennyire képes kedvező feltételeket teremteni az EU arra, hogy a nagy beruházásokra készülő főként ázsiai gyártók az Uniót válasszák. Breton elmondta, hogy már hosszabb ideje tárgyalások folynak a befektetőkkel, és már a helyek kiválasztása is megkezdődött. Ahhoz azonban, hogy a mézesmadzagot el tudják húzni a gyártók előtt, az állami támogatási szabályokon is módosítani kell, a biztos szerint úgy, hogy az EU-szerződés egyik ritkán használatos cikke alapján speciális szabályokkal segítenék elő az iparág gyors fejlődését.

A nyilatkozatot összefoglaló Portfolio-cikk szerint Breton elmonta, a következő napokban kerül az Európai Bizottság elé az úgynevezett taxonómia rendelet még hiányzó eleme, amelynek az a tétje, hogy a földgáz és a nukleáris energia fenntarthatónak minősül-e beruházási szempontból vagy sem.

A biztos nem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél eléréséhez szabad utat kell engedni az atomenergiának, ez pedig voltaképp zöld jelzés Paks II-nek. (Az ügyben a földgázért lobbizó németek és az atom mellett álló franciák ellenérdekeltek. Breton márpedig francia.)

Arra, hogy a taxonómia-rendelet megadhatja majd a zöld címkét az atomenergiának is a gáz mellett, voltak már előjelek és mindez a paksi bővítés finanszírozása szempontjából sem mindegy, mert ha Bizottság fenntarthatónak címkézi a nukleáris energiába való beruházásokat, akkor az megnyithat új csatornákat is az erőműberuházás előtt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×