Infostart.hu
eur:
383.75
usd:
330.14
bux:
123648.33
2026. március 3. kedd Kornélia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztost a Karmelita kolostorban 2021. március 5-én. A miniszterelnök és a biztos az oltóanyaggyártásról, valamint védelmiipari- és energiapolitikai kérdésekről tárgyalt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Pozitív üzenetet kapott az EU-tól Paks II

A témafelelős EU-biztos beszélt arról is, hogy rendhagyó módszerhez nyúlna az EU a chiphiány orvoslására.

Hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezetőgyártást, át kell írni az állami támogatási szabályokat, ami érinti az uniós alapszerződés egyik cikkelyét is - mondta az EU-Monitornak Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.

Szerinte az EU egyik nagy kihívása az európai félvezetőgyártás felfuttatása, pontosabban a termelés „hazahozása”, illetve az ehhez szükséges jogszabály kidolgozása lesz, ami 2022 első felében várható. Mindez azért szükséges, mert a chipek iránt egyre nagyobb a kereslet világszerte, de a modern iparban nélkülözhetetlen eszköz több mint 80 százalékát Ázsiában – főleg Tajvanon és Dél-Koreában – gyártják, míg Európára és az USA-ra csak 10-10 százalék jut. Ám az EU stratégiai önállóságának biztosítása érdekében a határain belül kellene fix, stabil félvezető gyártóbázis. Az ennek megvalósításához szükséges jogszabály kidolgozása 2022 első felében várható - írta a Portfolio.

A kérdés az, hogy mennyire képes kedvező feltételeket teremteni az EU arra, hogy a nagy beruházásokra készülő főként ázsiai gyártók az Uniót válasszák. Breton elmondta, hogy már hosszabb ideje tárgyalások folynak a befektetőkkel, és már a helyek kiválasztása is megkezdődött. Ahhoz azonban, hogy a mézesmadzagot el tudják húzni a gyártók előtt, az állami támogatási szabályokon is módosítani kell, a biztos szerint úgy, hogy az EU-szerződés egyik ritkán használatos cikke alapján speciális szabályokkal segítenék elő az iparág gyors fejlődését.

A nyilatkozatot összefoglaló Portfolio-cikk szerint Breton elmonta, a következő napokban kerül az Európai Bizottság elé az úgynevezett taxonómia rendelet még hiányzó eleme, amelynek az a tétje, hogy a földgáz és a nukleáris energia fenntarthatónak minősül-e beruházási szempontból vagy sem.

A biztos nem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél eléréséhez szabad utat kell engedni az atomenergiának, ez pedig voltaképp zöld jelzés Paks II-nek. (Az ügyben a földgázért lobbizó németek és az atom mellett álló franciák ellenérdekeltek. Breton márpedig francia.)

Arra, hogy a taxonómia-rendelet megadhatja majd a zöld címkét az atomenergiának is a gáz mellett, voltak már előjelek és mindez a paksi bővítés finanszírozása szempontjából sem mindegy, mert ha Bizottság fenntarthatónak címkézi a nukleáris energiába való beruházásokat, akkor az megnyithat új csatornákat is az erőműberuházás előtt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint három egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam megközelítette a 383-as szintet, miközben a dollár is 329 forint közelébe erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői 50 százalékos ugrás után tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, az európai jegyzés ismét 50 euró fölé került, a befektetők pedig attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat. A tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A most publikált második becslés megerősítette a korábbi adatot, a részletek pedig azt mutatják, hogy 2025 végén sem sikerült érdemben dinamizálni a gazdaságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×