Elsőként a brüsszeli Euractiv írt róla, de a brit Financial Times is megerősítette, hogy „kezükbe került tervezetek” szerint az EU brüsszeli testülete olyan javaslatot készül hamarosan lerakni az asztalra, amelyik lényegében „zöldesítheti” az atomenergiát és bizonyos határidőig a földgázt is.

A hír hamar bejárta a nemzetközi sajtót, és visszatérő vélemény, hogy amennyiben igaznak bizonyul, úgy emögött elsősorban az állhat, hogy – leszerelve az atom-, illetve a gázfüggő tagországok eddigi ellenállását – bebiztosítsák valamennyi tagállam támogatását. Cserébe most a környezet- és klímavédelmi csoportok kezdtek minden korábbinál hangosabban tiltakozni.

Az említett értesülések szerint – amelyek amúgy olyan állítólagos tervezetre utalnak, amelynek pontos státusza a végső dokumentum előkészítésének folyamatában egyelőre nem világos – Brüsszel egyfelől elfogadná tudományos tanácsadó testületének, az egyesített kutatási központnak (Joint Research Centre – JRC) azon idei július szakvéleményét, amely környezetvédelmi szempontból problémamentesnek minősítette a nukleáris energiát.

Másfelől – hangsúlyozottan „átmeneti megoldásként” –

rövid távon a támogatható kategóriába tenné a földgázt is,

feltéve, hogy a szén-dioxid-kibocsátási maximum esetében nem halad meg egy leendő küszöbértéket (például gáztüzelésű erőművek esetében 100 grammot kilowattóránkként) és hogy alkalmazása 2030-ra kivezetésre kerül.

Környezetvédelmi csoportok azonnal hevesen tiltakoztak. A Euractiv idézte a WWF European Policy Office szóvivőjét, Henry Evistont, aki „szégyenteljesnek” minősítette az elképzelést. Szavai szerint egy ilyen döntés teljes mértékben kompromittálhatja az EU „Zöld Megállapodását”, illetve a kilátásba helyezett taxonómiapapírt.

Az utóbbi azon paramétereket tartalmazza, hogy a jövőben mely beruházások minősülhetnek a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak. Az egyik nagy kérdőjelet ennek kapcsán már jó ideje az atomenergia hovatartozása jelenti, tekintve, hogy a tagállamok egy csoportja (mindenekelőtt Németország és Ausztria) határozottan elveti jövőbeni alkalmazását, míg mások – élükön Franciaországgal – alkalmasint nemzeti energiaellátásuk jelentős hányadát (ha ugyan nem a többségét) éppen a nukleáris erőművekre alapozták.

Az utóbbiak csoportja egyébként – összesen tíz ország, köztük Magyarország – a közelmúltban egyes uniós médiafelületeken közzétett közös levélben “feltétlen szükségesnek” nevezte az atomenergia környezeti szempontból fenntartható energiának minősítését.

A Euractiv mostani hírében erre is utalva vélte úgy, hogy a taxonómialista „lazítását” célzó

törekvések mögött nem kis részt a francia diplomácia színfalak mögötti szervezkedése is áll,

amely nem véletlenül a fenti nyilatkozat megszületésének is egyik kulcsa volt.

Október közepén például francia kezdeményezésre összesen 12 tagállam képviselői tartottak megbeszélést Párizsban, amelynek témája éppen a nukleáris energia és a földgáz jövőbeni lehetséges szerepe volt az EU energiapolitikájában. A találkozón a Euractiv szerint Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia delegációi vettek részt.