INFORÁDIÓ
2021. december 6. hétfő
Miklós

taxonómia rendelet

németország

koalíciós tárgyalás

spd

fdp

zöldek

olaf scholz

21 October 2021, Berlin: Olaf Scholz (3rd from left), SPD candidate for Chancellor and Federal Minister of Finance, talks with Robert Habeck (3rd from right), Federal Chairman of the Green Party, at the meeting venue for the coalition negotiations. The coalition negotiations between the SPD, FDP and Alliance 90/The Greens to form a government after the federal elections begin today. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)

A földgázkérdés felrobbanthatja a német koalíciós tárgyalásokat

Infostart / Fóris György

A hét elején a közös kormányalakítást megcélzó pártok főtitkárai még úgy nyilatkoztak, hogy a következő hétre megszülethet a részletes koalíciós megállapodás. A hét második felére azonban alapvető törésvonalak jelentek meg a szociáldemokraták és a zöldek között a földgáz „átmeneti zöldesítésének” a kérdésében.

„A cél egyértelmű: a jövő héten tető alá akarjuk hozni a véglegesített koalíciós megállapodást” – jelentette ki a hét elején Lars Klingbeil, a szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára, hangsúlyozva, hogy megítélése szerint több területen is „gyorsabb haladást sikerült elérnünk, mint azt reméltük”.

„Konstruktív és jó légkörű egyeztetésről” beszéltek ugyanekkor kollégái a koalícióépítésben résztvevő szabaddemokrata párt (FDP) és a zöldek részéről is.

A hét közepére azonban olyan részhez érkeztek a részletek kidolgozásával megbízott pártszakértők – a három pártból 300 delegált összesen 22 témakörről egyeztet november eleje óta –, ami egyelőre megakasztani látszik az addigi munkát.

Az EU-szinten már hetek óta heves vitákat kiváltó „taxonómiakérdés” – hogy a majdani pénzügyi finanszírozás szempontjából, mely energiákat minősítsék környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak, tehát könnyített finanszírozási feltételekre érdemesnek –

láthatóan megosztó tényezőként megjelent a német koalíciós tárgyaláson is.

EU-országok körében jellemzően két terület kapcsán dúl szenvedélyes vita: mi legyen az atomenergiával, és ha csak átmeneti jelleggel is, de minősülhet-e „fenntarthatónak” a földgáz (arra az időre, amíg alkalmazása lehetővé teszi a szén kivezetését, és kellő arányban kiépülhetnek a tervek szerint majdan helyére lépő, megújuló energián alapuló rendszerek).

Mindebből, ami az atomenergiát illeti, az eddigi nyilatkozatok szerint a szociáldemokraták és a zöldek egyaránt elvetik alkalmazását, illetve leendő európai uniós „zöldesítését”, (ezzel egyébként így van a hamarosan ellenzékbe szoruló konzervatív kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség is).

A földgáz megítélésében azonban éles elvi nézeteltérés került felszínre a hamarosan kancellárt adó szociáldemokrata és a leendő koalíciós partner zöld párt között. Az SPD – úgy is, mint eddig már két cikluson át kisebbségi kormánypárt – a maga részéről praktikus okokból egyelőre megkerülhetetlennek tartja a földgáz megőrzését.

Szociáldemokrata politikusok – akik köréből több német tartomány miniszterelnöke is származik – visszatérően emlékeztetnek, hogy micsoda „hatalmas kihívást” jelent a szél és az atomenergia egyidejű kivezetése, miközben az ország elektromosáram-termelését még fokozni is kellene, ha például a közlekedésben általánossá akarják tenni az elektromos meghajtást.

Olaf Scholz leendő kancellár – az eddigi a Merkel-kormány pénzügyminisztere – erre hivatkozva jelentette ki egy október végi konferencián, hogy a megújulókra összpontosító átmeneti időszakban a földgáz használata „még hosszú ideig” a német energiaellátás része marad. Olyannyira, hogy újabb, földgáztüzelésű erőművek építésével is számolni kell – tette hozzá.

A brüsszeli Euractiv ennek kapcsán idézte Bernd Westphal szociáldemokrata parlamenti képviselőt, aki szerint egyszerűen ténykérdés, hogy az energiaátállás időszakában a földgáz „fontos szerepet” játszik majd, és hogy ennek úgymond „természetesen meg kell jelennie a taxonómiaszabályokban is”.

Ezen a ponton azonban szenvedélyes, a fenti érvelést elutasító zöld párti nyilatkozatok kezdték váltani egymást, és szakértők egyelőre nem látják, mi módon lehet majd a két álláspontot áthidalni. Olyannyira, hogy a Financial Times már arról írt, hogy

a kérdés kezd egyfajta töréspróbájává válni a koalíciós alkudozásnak.

A Euractiv idézte például Sven Giegold zöld párti EU-képviselőt, aki kategorikusan elfogadhatatlannak – és a maga részéről szükségtelennek is – minősítette a földgáz és a nukleáris energia „zöldre mosását” (amit zöld megítélés szerint a taxonómialistára kerülés jelentene).

„Elfogadjuk, hogy szükségesek lehetnek – átmeneti jelleggel – bizonyos beruházások földgáz alapú erőművekbe, hogy könnyebben megszabadulhassunk a széntől. De ettől a gáz még fosszilis energia marad, és nem minősülhet fenntarthatónak a taxonómiaszabályban” – mutatott rá a zöld párti politikus, aki szerint mind az atomenergia, mind a földgáz használathoz „egy csomó pénzügyi forrás” enélkül is könnyen elérhető marad majd ezután is.

“Ha Franciaország új atomerőműveket akar építeni, megteheti. Ha Németország földgázra akar költeni, megteheti. Sőt, meggyőződésem, hogy még Kelet-Európa is találhat pénzügyi forrásokat hasonló befektetésekhez” – tette hozzá idézett nyilatkozatában a zöld párti EP-képviselő, aki szerint jelenleg országok is, cégek is olcsón és könnyen juthatnak pénzhez a pénzpiacon. Ehhez még nem kell szerinte a taxonómiarendszerben ezeket az energiákat „zöldesíteni”. Pártja számára mindenesetre mindez elvi kérdés.

A koalíciós tárgyalások egészéről még nem hangzottak el késést valószínűsítő nyilatkozatok. Pedig, mint megfigyelők megjegyzik, a késés már adott, hiszen az eredetileg elképzelt menetrendben a szakértői egyeztetésnek már egy hete le kellett volna zárulnia. Ugyancsak e tervek még azzal számoltak, hogy ezt követően a leendő koalíciós megállapodást mindhárom párt ismerteti saját tagságával, majd december elején kellene, hogy következzen a formális jóváhagyás.

Sokak szerint éppen az utóbbi mozzanat miatt keményedett be annyira „taxonómiakérdésben” a zöldek álláspontja az elmúlt napokban. Amíg ugyanis az SPD és az FDP (december 4-én és 5-én) rendkívüli pártkongresszusok keretében szavaztatja meg a tagság delegátusait a leendő megállapodásról, addig

a zöldeknél e tekintetben közvetlen demokrácia érvényesül majd, és a tagság egésze mondhat (online szavazással) véleményt.

Márpedig a zöld mozgalom kemény magja – különösen a párt ifjúsági szervezete – már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy nem fogják áldásukat adni olyan kormányprogramra, ami megítélésük szerint a környezetvédelmi reformok tekintetében nem megy elég messze.

Ha azonban a végén mégis sikerül valamilyen, mindenkinek elfogadható és még a tagság által is a szükséges arányban szentesített egyezségre jutni, akkor talán még mindig sor kerülhet az eddigi tervekben kitűzött december 6-i kormányalakításra. Sokan szeretnék, de a kétségek is kezdenek nőni.

Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018