Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
313.58
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA

A kabuli amerikai dróncsapásnak voltak civil áldozatai is

A feltételezett öngyilkos merénylők elleni vasárnapi kabuli amerikai dróncsapás okozhatott civil áldozatokat is amellett, hogy megölte az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi csoportjának két emberét, és felrobbantotta a gépkocsijukba rakott nagy mennyiségű robbanószert - közölte hétfő hajnalban az amerikai haderő. Helyiek és a sajtó jelentése szerint gyerekek is voltak az áldozatok között. A tálibok elítélték az USA lépését.

A dróncsapásról először tálib tisztségviselők, meg nem nevezett más források és szemtanúk számoltak be, majd megerősítette azt az amerikai Középső Parancsnokság. Tálib tisztségviselők beszámoltak egy olyan rakétabecsapódásról is, amely a kabuli repülőtértől északnyugatra, egy lakónegyedben történt, és egy gyerek halálát okozta. Később egy afgán tisztségviselő azt mondta, hogy három gyerek halt meg ott. Szemtanúk több ember haláláról, illetve megsebesüléséről számoltak be a szóban forgó lakónegyedből. Akkor ez egy külön rakétacsapásnak tűnt.

Bill Urban százados, a Középső Parancsnokság szóvivője hétfő hajnalban közölte: az amerikai tisztségviselők tudnak azokról a jelentésekről, amelyek szerint polgári áldozatai vannak egy rakétatámadásnak, és vizsgálják ezeket. A terv szerinti amerikai rakétacsapás megakadályozott egy támadást a kabuli repülőtér ellen, de "nagyon szomorú volna, ha ez ártatlan életeket is kioltott" - jelentette ki.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő az AP hírügynökség szerint arról számolt be, hogy a drónról egy olyan gépjárművet vett célba az amerikai haderő, amely két épület között állt, és csomagtartójába éppen robbanószert raktak be emberek.

Az első robbanást a rakéta becsapódása okozta, a másodikat pedig valószínűleg a csomagtartó tartalma, és ennek hatására az egyik épület is megrongálódott, illetve civilek is áldozatul eshettek.

Szemtanúk szerint az épületet érő robbanás tüzet okozott benne. Több gyereket és nőt ki tudtak menteni, de néhány gyerek - számukat nem mondták - meghalt.

A CNN amerikai hírtévé később azt jelentette egy szemtanú közlésére hivatkozva, hogy egy család kilenc tagja halt meg a háznál, köztük hat gyerek.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője hétfőn a CGTN kínai állami televíziónak arról számolt be, hogy heten haltak meg a támadásban, egyúttal

elítélte, hogy az Egyesült Államok anélkül hajtott végre támadást, hogy arról a tálibokat értesítette volna.

"Ha fennállt potenciális fenyegetés afgán területen, azt jelenteniük kellett volna nekünk, ahelyett, hogy civil életeket követelő, önkényes csapást hajtanak végre" - fogalmazott a szóvivő.

A vasárnapi amerikai dróncsapás a második volt azóta, hogy az Iszlám Állam-Horászán Tartomány nevű terrorszervezet több mint száz emberéletet - közöttük tizenhárom amerikai katonáét - követelő öngyilkos merényletet hajtott végre csütörtökön a kabuli repülőtérnél.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×