Infostart.hu
eur:
362.14
usd:
313.6
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Tálib fegyveres áll egy rakétakilövéshez használt autó roncsa mellett a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében 2021. augusztus 30-én. A nap folyamán ismeretlen támadók rakétákat lőttek ki Kabul repülőterére, károkról vagy áldozatokról egyelőre nem tudni.
Nyitókép: MTI/EPA

Tálas Péter: Európára lenne veszélyes, ha Afganisztánban megerősödne egy terrorszervezet

Az Egyesült Államok dróncsapást hajtott végre vasárnap Kabulban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónak azt mondta: ez is azt jelzi, hogy bár Amerika kivonul az országból, ha úgy látja szükséges, ezentúl is beavatkozik majd.

„Ennek nagyon fontos szimbolikus jelentése van, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok fizikailag elhagyja ugyan Afganisztánt, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben, ha szükségesnek látja, ne tudna beavatkozni” – szögezte le Tálas Péter az InfoRádióban.

A szakértő úgy látja, hogy ezt a katonai akciót és az eleve halálra ítélt nemzetépítő tervet az amerikaiak befejezték, de ha szükségesnek látják, megvannak az eszközeik arra, hogy beavatkozzanak.

„Ilyen eszközökkel máshol is beavatkozik olykor-olykor az Egyesült Államok, és attól fog függeni a beavatkozási hajlandóság, hogy a tálibok, illetve a környező nagyhatalmak képesek-e biztosítani azt, hogy Afganisztánból ne irányuljon terrorfenyegetés a külvilág felé” – mondta a szakértő.

Az amerikai csapáshoz hasonló akcióra akkor lehet számítani Tálas Péter szerint a keddi kivonulás után, ha újabb terrortámadás történne.

Az amerikaiaknak és a szövetségeseknek nagyon fontos az, hogy jelezzék, hogy

a távozással a terrorizmus elleni fellépése Amerikának nem szűnt meg.

„Azt feltételezem – folytatta Tálas Péter –, hogy a kabuli reptéren történt robbantás nemcsak az amerikaiaknak jött nagyon rosszul, hanem a táliboknak is. Ne felejtsük el, a táliboknak egyetlen konkrét ígérete volt mind Donald Trump elnök felé, mind pedig a környező országok tárgyalásain akár Kínával, Oroszországgal, Pakisztánnal vagy Iránnal, hogy megszüntetik azt a helyzetet, hogy Afganisztán a terrorizmus menedékhelye. Ez azt jelenti, hogy a táliboknak ahhoz, hogy normális kapcsolataik legyenek, hogy ők biztonságot tudjanak teremteni Afganisztánban,

mindenféleképpen fel kell lépniük az Iszlám Állam ellen, illetve valamennyi terrorcsoporttal szemben.

Velük szemben egyébként nagyjából 2017 óta háborút is vívnak vagy konfliktusban állnak.”

A szakértő nem számít a húsz évvel ezelőtti szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonló méretű terrorakcióra a nyugati világban, mert ennek elhárítására felkészült a világ. Kisebb támadások előfordulhatnak, de felhívta arra a figyelmet, hogy a statisztikák szerint szeptember 11. óta az Egyesült Államok a legkevésbé terrorfenyegetett.

Tálas Péter hozzáfűzte, „Európa pedig akkor terrorfenyegetett – és ilyen szempontból izgalmas Afganisztán –, ha valamelyik nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező terrorszervezet, az al-Kaida vagy az Iszlám Állam komoly befolyásra tud szert tenni egy országban.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×