Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én. MTI/EPA

A tálibok engedélyezik, hogy külföldiek és az érintett afgánok elhagyják Afganisztánt

A tálibok engedélyezni fogják, hogy valamennyi külföldi állampolgár, és más ország utazási engedélyével rendelkező afgán állampolgár elhagyja Afganisztánt - jelentették be vasárnap este közös közleményben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és más országok.

"Biztosítékokat kaptunk a táliboktól, hogy minden külföldi állampolgárnak és más országtól utazási engedéllyel rendelkező afgán állampolgárnak engedélyezik, hogy biztonságos és rendezett módon eljussanak az indulási helyre és külföldi országba utazzanak" - olvasható a közleményben.

Az országok, köztük Ausztrália, Japán, Franciaország, Spanyolország és mások folytatják az utazási dokumentumok kiadását az afgánoknak a közlemény szerint.

Kandahárban tartózkodik a tálibok legfőbb vezetője

A tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada, aki soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt, Afganisztánban, Kandahár városában tartózkodik - közölték vasárnap az iszlamista mozgalom szóvivői.

Zabibullah Mudzsahid közölte, hogy Ahundzada kezdettől Kandahárban van, Bilal Karimi helyettes szóvivő pedig azt mondta, hogy rövidesen megjelenik a nyilvánosság előtt.

A tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzada pontos szerepe kevéssé ismert, nyilvános tevékenysége a moszlim ünnepek előtt közzétett éves üzenetekben merült ki.

Nem nyilvánult meg azóta, hogy az amerikai katonák kivonását kihasználva a tálibok ismét az irányításuk alá vonták Afganisztánt augusztus közepén.

A tálibok hosszú ideje rejtegetik a legfőbb vezetőt.

A mozgalom alapítója, Mohammed Omár molla arról volt ismert, hogy remete életet élt, és ritkán járt Kabulban, amíg a tálibok a kilencvenes években uralmon voltak.

Kandahár a tálib mozgalom bölcsője.

Cavusoglu: Törökország nem bír el több migrációs terhet

Törökország "már nem bír el további migrációs terhet" - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában az után, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt.

Törökországban él a legtöbb migráns a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető.

Cavusoglu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett "erkölcsi és humanitárius felelősségének".

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, "aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság", és immár az ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány.

Cavusoglu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt.

Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja és immár a teljes török-iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.

Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy a felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek.

A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.

Maas Törökországból Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Pakisztánba és Katarba utazik tovább.

Címlapról ajánljuk
Ukrajna: tűzszünetet jelentett be Donald Trump, Volodimir Zelenszkij is megszólalt

Ukrajna: tűzszünetet jelentett be Donald Trump, Volodimir Zelenszkij is megszólalt

Szombattól kezdődően háromnapos tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken. Bejelentette azt is, hogy a fegyvernyugváshoz kapcsolódva a két ország ezer-ezer hadifoglyot is kicserél. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazásban megerősítette az amerikai elnök által bejelentett megállapodást az ukrán-orosz tűzszünetről és a fogolycseréről.

A brit kormánypárt súlyos vereséget szenvedett az angliai, walesi és skóciai választásokon

A kormányzó brit Munkáspárt a péntek estig ismertté vált adatok szerint súlyos vereséget szenvedett az előző nap tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választásokon, amelyek a Nigel Farage vezette radikális EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Andor László: Átváltozó Európa

Andor László: Átváltozó Európa

Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását meghirdető Schuman-nyilatkozat (1950. május 9.) évfordulóját évről évre megünnepeljük, de ez lehetőség az EU pillanatnyi helyzetének kritikus áttekintésére is. Ma erre nagy szükség van, hiszen Európa körül többször is megfordult a világ az elmúlt években. A Covid-19-es válság olyan külső sokk volt, amelyre az EU összességében határozott és jó választ adott. Az orosz-ukrán háború – a verbális határozottság mögött – kezdi kimeríteni a kontinenst. A transzatlanti kapcsolatok felforgatását pedig végképp nehéz feldolgozni; az EU magas szintű tisztviselői körében is leginkább egyfajta kognitív disszonancia figyelhető meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×