Infostart.hu
eur:
360.47
usd:
308.91
bux:
151582.01
2026. augusztus 26. szerda Izsó
A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én. MTI/EPA

A tálibok engedélyezik, hogy külföldiek és az érintett afgánok elhagyják Afganisztánt

A tálibok engedélyezni fogják, hogy valamennyi külföldi állampolgár, és más ország utazási engedélyével rendelkező afgán állampolgár elhagyja Afganisztánt - jelentették be vasárnap este közös közleményben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és más országok.

"Biztosítékokat kaptunk a táliboktól, hogy minden külföldi állampolgárnak és más országtól utazási engedéllyel rendelkező afgán állampolgárnak engedélyezik, hogy biztonságos és rendezett módon eljussanak az indulási helyre és külföldi országba utazzanak" - olvasható a közleményben.

Az országok, köztük Ausztrália, Japán, Franciaország, Spanyolország és mások folytatják az utazási dokumentumok kiadását az afgánoknak a közlemény szerint.

Kandahárban tartózkodik a tálibok legfőbb vezetője

A tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada, aki soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt, Afganisztánban, Kandahár városában tartózkodik - közölték vasárnap az iszlamista mozgalom szóvivői.

Zabibullah Mudzsahid közölte, hogy Ahundzada kezdettől Kandahárban van, Bilal Karimi helyettes szóvivő pedig azt mondta, hogy rövidesen megjelenik a nyilvánosság előtt.

A tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzada pontos szerepe kevéssé ismert, nyilvános tevékenysége a moszlim ünnepek előtt közzétett éves üzenetekben merült ki.

Nem nyilvánult meg azóta, hogy az amerikai katonák kivonását kihasználva a tálibok ismét az irányításuk alá vonták Afganisztánt augusztus közepén.

A tálibok hosszú ideje rejtegetik a legfőbb vezetőt.

A mozgalom alapítója, Mohammed Omár molla arról volt ismert, hogy remete életet élt, és ritkán járt Kabulban, amíg a tálibok a kilencvenes években uralmon voltak.

Kandahár a tálib mozgalom bölcsője.

Cavusoglu: Törökország nem bír el több migrációs terhet

Törökország "már nem bír el további migrációs terhet" - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában az után, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt.

Törökországban él a legtöbb migráns a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető.

Cavusoglu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett "erkölcsi és humanitárius felelősségének".

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, "aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság", és immár az ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány.

Cavusoglu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt.

Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja és immár a teljes török-iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.

Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy a felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek.

A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.

Maas Törökországból Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Pakisztánba és Katarba utazik tovább.

Címlapról ajánljuk

Csiki Gergely: a fő kérdés, hogy lehet egyensúlyt teremteni a kiadási vágyak mellett

Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Orbán el akarta foglalni Európát, pár hét alatt végveszélybe került uniós szövetségi rendszere is

Orbán el akarta foglalni Európát, pár hét alatt végveszélybe került uniós szövetségi rendszere is

Orbán Viktor áprilisi választási veresége után nemcsak a Fidesz magyarországi hátországa, hanem a volt miniszterelnök által Brüsszelben kiépített politikai, kutatói és médiahálózat is válságba került. Az új, Magyar Péter vezette kormány több kulcsintézmény állami finanszírozását megszüntette, köztük a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli szervezetéét, amely 1,8-2 milliárd forintos költségvetéssel működött. Az MCC Brussels vezetője szerint új támogató nélkül a szervezet kénytelen lesz bezárni, miközben az állami tulajdonú Magyarország Ház nevű reprezentatív brüsszeli ingatlan is üresen áll. Az érintett szervezetek számára az egyik lehetséges kiút az amerikai konzervatív forrásokból való finanszírozás lehet, de a hálózat korábbi szintű működésének fenntartása szakértők szerint már nem reális. Így szépen szertefoszlik Orbán Viktor brüsszeli befolyása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×