Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
335.01
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én. MTI/EPA

A tálibok engedélyezik, hogy külföldiek és az érintett afgánok elhagyják Afganisztánt

A tálibok engedélyezni fogják, hogy valamennyi külföldi állampolgár, és más ország utazási engedélyével rendelkező afgán állampolgár elhagyja Afganisztánt - jelentették be vasárnap este közös közleményben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és más országok.

"Biztosítékokat kaptunk a táliboktól, hogy minden külföldi állampolgárnak és más országtól utazási engedéllyel rendelkező afgán állampolgárnak engedélyezik, hogy biztonságos és rendezett módon eljussanak az indulási helyre és külföldi országba utazzanak" - olvasható a közleményben.

Az országok, köztük Ausztrália, Japán, Franciaország, Spanyolország és mások folytatják az utazási dokumentumok kiadását az afgánoknak a közlemény szerint.

Kandahárban tartózkodik a tálibok legfőbb vezetője

A tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada, aki soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt, Afganisztánban, Kandahár városában tartózkodik - közölték vasárnap az iszlamista mozgalom szóvivői.

Zabibullah Mudzsahid közölte, hogy Ahundzada kezdettől Kandahárban van, Bilal Karimi helyettes szóvivő pedig azt mondta, hogy rövidesen megjelenik a nyilvánosság előtt.

A tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzada pontos szerepe kevéssé ismert, nyilvános tevékenysége a moszlim ünnepek előtt közzétett éves üzenetekben merült ki.

Nem nyilvánult meg azóta, hogy az amerikai katonák kivonását kihasználva a tálibok ismét az irányításuk alá vonták Afganisztánt augusztus közepén.

A tálibok hosszú ideje rejtegetik a legfőbb vezetőt.

A mozgalom alapítója, Mohammed Omár molla arról volt ismert, hogy remete életet élt, és ritkán járt Kabulban, amíg a tálibok a kilencvenes években uralmon voltak.

Kandahár a tálib mozgalom bölcsője.

Cavusoglu: Törökország nem bír el több migrációs terhet

Törökország "már nem bír el további migrációs terhet" - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában az után, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt.

Törökországban él a legtöbb migráns a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető.

Cavusoglu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett "erkölcsi és humanitárius felelősségének".

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, "aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság", és immár az ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány.

Cavusoglu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt.

Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja és immár a teljes török-iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.

Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy a felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek.

A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.

Maas Törökországból Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Pakisztánba és Katarba utazik tovább.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×