Már júliusban a világörökség potenciálisan veszélyben forgó elemeinek listájára tenné az UNESCO az ausztrál Nagy-korallzátonyt, felszólítva az országot arra, hogy tegyen a klímaváltozás ellen – írja a BBC.

Az ikonikus természeti kincs körüli vitasorozat legújabb állomása ez: a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátony 40 éve a világörökség része. Már 2017-ben felmerült az, hogy a veszélyeztetett világörökségi elemek sorába emeljék, de akkor az ausztrál kormány 2,2 milliárd dolláros erőfeszítéseket ígért a zátony egészségi állapotának javítására. Az elmúlt öt évben azonban tovább pusztult a korall: kutatók szerint ennek a globális felmelegedés az oka, melyet a fosszilis üzemanyagok elégetése okoz.

Keveset tesznek

Ausztrália mindezek ellenére nem hajlandó komolyabb vállalásokat tenni a klímaváltozás pusztító hatásának csökkentése érdekében: a nagy szén- és olajexportőrnek számító sziget 2015 óta nem frissítette klímacéljainak listáját.

Jelenlegi tervei szerint 2030-ra mindössze 26-28 százalékos kibocsátáscsökkentésről szólnak.

Környezetvédők szerint az UNESCO döntése is aláhúzza azt, milyen rosszul teljesít Ausztrália a klíma védelmének terén.

"Az UNESCO ajánlása világos és egyértelmű, az üzenet az, hogy az ausztrál kormány nem tesz eleget legnagyobb természeti kincsünk védelme érdekében, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban" – mondta Richard Leck, a WWF ausztrál óceánokért felelős vezetője. Az ausztrálok nem értenek egyet a döntéssel.

Nem tartják igazságosnak

"Az éghajlatváltozás a legnagyobb veszélyt jelenti a világ összes zátony-ökoszisztémájára. 83 természeti világörökségi helyszínt fenyeget az éghajlatváltozás, így

nem tisztességes csak Ausztráliát kiemelni.

Ausztrália úgy véli, hogy helytelen a világ legjobban kezelt zátonyát kiemelni a potenciálisan veszélyeztetett listára" – mondta Sussan Ley környezetvédelmi miniszter az ügyről az ország parlamentjében.

Az UNESCO ugyanakkor azzal indokolja a döntést, hogy a kormányzati erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni a vízminőség javítására irányuló célokat. 2019-ben maga Ausztrália is nagyon rosszra változtatta rosszra minősítette át a zátony állapotát.

Világelsők lehetnek

Ha valóban a veszélyben levő világörökségi elemek listájára kerül a korallzátony. úgy ez lesz az első természeti kincs, amely a klímaváltozás miatt kerül a listára. Ez a lépés ugyanakkor új forrásokhoz juttathatja Ausztráliát. Jelenleg Kína az UNESCO elnöke: a tervezett változtatás a Kína és Ausztrália közti rossz viszony egy új epizódjaként is felfogható ugyanakkor, bár környezetvédő csoportok elutasítják a politikai döntéshozatal vádját.

A Nagy-korallzátony 3000 önálló zátonyrendszerből, 760 peremzátonyból, 600 trópusi szigetből és mintegy 300 korallzátonyból áll.

Ezek sokféle tengeri élőlénynek, növénynek és állatnak adnak otthont, köztük tengeri teknősöknek, zátonyhalaknak, több mint száz cápa- és rájafajnak, valamint négyszáz kemény- és lágykorallnak. Az elmúlt harminc évben a zátony korallborításának felét vesztette el – írja a Sky News. Az ausztrálok attól tartanak, ha a zátony veszélyeztetett listára kerül, a turisták elkezdik majd kerülni, ami számtalan munkahely megszűnéséhez is vezethet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!