Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
A 2021. június 21-én közreadott képen Marine le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke sajtótájékoztatót tart a dél-franciaországi Toulonban június 17-én. A francia regionális választások első fordulójában 2021. június 20-án Le Pen pártjának gyenge szereplése meglepetést  okozott, miután a felmérések azt jelezték, hogy az előző, hat évvel ezelőtti regionális választások első fordulójához hasonlóan a régiók felében az élen végezhet, a második fordulóban pedig akár két régió irányítását is megszerezheti. Az exit poll alapján azonban úgy tűnik, hogy erre sehol nem maradt esélye.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Szakértő: Marine Le Pen kis eséllyel törheti át az „üvegplafont”

Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a vártnál rosszabbul szerepelt, a szavazatok mindössze 18,5 százalékát szerezte meg. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint ez azt is mutathatja, hogy a bevándorlásellenes jobboldali párt nem tudja áttörni az üvegplafont a jövő évi elnökválasztáson.

Fejérdy Gergely szerint megtörni látszik Marine Le Pennek az a lendülete, amit az elmúlt egy év felmérései mutattak, azzal együtt, hogy nagy különbséget kell tenni egy regionális és egy nemzeti választás között.

A szakértő hozzátette: az sem mellékes, hogy a vasárnapi regionális választásokon rekordmagas volt a távolmaradás, miután a választásra jogosult franciák mintegy 66 százaléka nem járult az urnákhoz, ami korábban elképzelhetetlen volt.

„Úgyhogy ebből a szempontból óvatosan kell bánni a számokkal.”

De tény és való, hogy „a legmegdöbbentőbb”, hogy az első fordulóban Marine Le Pen 8 százalékponttal kevesebbet szerzet, mint a 2015-ös regionális választások alkalmával – összegezte a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

A Nemzeti Tömörülés vártnál rosszabb eredményét illetően a kutató kifejtette: amellett, hogy Marine Le Pen jelöltjei közül nem mindegyikük volt olyan személyiségű, aki mögé könnyen föl lehet sorakozni, a francia önkormányzati világban jellemzően eredményesebbek a tradicionális pártok, a jobbközép-, illetve a szocialista és balközép pártok. Így sem a jelenlegi kormányzóknak nem volt számottevő esélyük, sem a korábbi Front nationalnak nem volt megfelelő a betagozottsága. „Minden bizonnyal arról van szó, hogy

az idősebb generáció ment el, akik a tradicionálisabb, megszokott pártokra adták le a voksukat”

– magyarázta.

Fejérdy Gergely ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a második fordulóban nagyobb lesz az aktivizmusa a Marine Le Pent támogató tábornak, de várhatóan ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy kimagaslóan megváltoztassák az eredményt. „Nem kizárt, hogy még így is meg fogják szerezni az egyik régiót, de nagyon nagy változásra nem számítok” – fogalmazott a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A szakértő úgy véli, bár a jövő évi franciaországi elnökválasztás továbbra is a két legmegtározóbb erő, az Emmanuel Macron vezette Köztársaság lendületben és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének küzdelméről fog szólni, az államfő szempontjából van nagyobb jelentősége annak, hogy a mostani regionális választásokon mind a tradicionális baloldal, mind a jobboldal erősebben kerül ki a megpróbáltatásokból. „Hiszen neki lesz nehéz megfelelően maga mögé állítani ezeket a szavazókat.” Azonban, ha Marconnak sikerül előretörnie, a második fordulóban betagozódhatnak mögé mind a baloldal, mind a jobboldal kihívói, és akkor

Marine Le Pen várhatóan nem fog tudni áttörni azon a bizonyos üvegplafonon 2022-ben

– tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×