Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
319.65
bux:
129447.89
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A mianmari elnöki hivatal által közreadott képen Vang Ji kínai külügyminisztert (b) fogadja Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (kormányfő) a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2021. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mianmari elnöki hivatal

Hamarosan bíróság elé állítjákt Aung Szan Szú Kjít

A mianmari juntavezér szerint az ország korábbi de facto vezetője, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí jó egészségnek örvend, otthonában van,

Min Aung Hlaing tábornok a február elsejei katonai puccs óta most első ízben adott interjút, és benne beszélt Szú Kjíról is. Az interjút két nappal ezelőtt készítette vele videólinken keresztül a Phoenix nevű, kínai nyelvű hongkongi tévé.

"Aung Szan Szú Kjí jó egészségnek örvend. Otthon van és egészséges. Néhány napon belül perbe lesz fogva a bíróságon" - mondta Hlaing.

A riporter arról kérdezte, hogy mi a véleménye a 75 éves Szú Kjí eddigi tevékenységéről Mianmarban, ahol nagy népszerűségnek örvend, mert "óvatos" demokratikus reformokat vezetett be, amelyeknek végett vetett a katonai puccs.

"Mindent megpróbált, amit tudott"

- válaszolta erre a tábornok. Megismételte, hogy a hadsereg azért ragadta el ismét a hatalmat, mert csalásra derített fényt a Szú Kjí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt által megnyert tavalyi novemberi választáson. A hadsereg vádjait az akkori választási bizottság elutasította.

A tábornok szerint a hadsereg megtartja a választásokat, és már meghatározta azokat a változtatásokat, amelyeket eszközölnek az alkotmányban, amennyiben a "népakarat" ezt kívánja.

Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó NLD számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte. A hadsereget több évtizedre hatalomra juttató 1962-es puccs után elkövetett újabb katonai államcsíny óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.

A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 812 embert öltek meg, és csaknem ötezer embert vettek önkényesen őrizetbe, köztük Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét. Szú Kjít a puccs napján vették őrizetbe, és számos dologgal, köztük adó-vevő készülék birtoklásával és állami titkok elárulásával vádolják egyszerre két bíróságon, ügyvédjeivel pedig csak videókapcsolattal érintkezhet a biztonsági szolgálat illetékeseinek jelenlétében. A katonai hatalom szerint ennek biztonsági okai vannak.

Hlaing szerint a zavargásokban mintegy háromszázan haltak meg, és 47 rendőr is életét vesztette.

A junta ellenlábasai választott politikusokból és puccsellenes aktivistákból álló nemzeti egységkormányt alakítottak, amely titokban tevékenykedik az országban, vagy pedig a külföldön tartózkodó tagjain keresztül fejti ki tevékenységét. A testület bejelentette, hogy népi védelmi erőt hoz létre, amely szembeszáll a katonai rezsimmel.

Címlapról ajánljuk
Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Új büntető törvénykönyv lépett érvénybe Iránban. A kódex tág nyelvezetet használ, kiszélesítve a bírák és a tisztviselők döntési jogkörét, teret biztosítva egyebek mellett az önkényes letartóztatásoknak. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: társadalmi osztályok alapján sorolják be azt, hogy az adott bűnelkövető milyen büntetésre számíthat. Afganisztánban tilos a tánc és a táncnézés, a tálibellenes mozgalmak résztvevői pedig akár halálbüntetést is kaphatnak.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×