Infostart.hu
eur:
385.96
usd:
332.39
bux:
121654.99
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2021. március 18-án közreadott képen orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án. A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői 2021. március 18-án  közös állásfoglalást adtak ki, amelyben felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását, valamint továbbra is támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Már elkezdte a csapatkivonást az orosz hadsereg

Rakodnak, illetve a repülőterek, vasútállomások felé tartanak a katonák Krímben.

Megkezdődött a Krímbe hadgyakorlatra átdobott katonai erők kivonása – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Szergej Sojgu védelmi miniszter csütörtökön elértnek nyilvánította az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés céljait, és elrendelte, hogy a hadgyakorlatra átdobott két hadsereget és három légideszant hadosztályt vonják vissza állandó állomáshelyükre. Az egységeknek április 23. és május 1. között kell visszatérniük bázisaikra.

A moszkvai katonai tárca szerint

a visszarendelt alegységek a vasútállomások és a repülőterek felé tartanak, valamint hajókra, vasúti szerelvényekre és szállító repülőgépekre rakodnak.

A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, a védelmi miniszter jelenlétében, több mint 10 ezer katona és 1200 egységnyi fegyverzet és haditechnika részvételével.

Oroszország a Donyec-medencei konfliktus kiéleződésével párhuzamosan március vége óta megerősítette katonai jelenlétét Ukrajna határainak közelében és a 2014-ben elcsatolt Krímben. A védelmi minisztérium a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit.

Címlapról ajánljuk
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Tudósítónktól
Donald Trumpot lebeszélték az Irán elleni csapásról – legalábbis egy időre

Egyes értesülések szerint az utolsó pillanatban beszélték le Donald Trumpot az Irán elleni csapásról, katonai források viszont arra utalnak, hogy az amerikai haderő a karibi missziója miatt nem rendelkezik elegendő eszközzel a Közel-Keleten. A Pentagon mindenesetre most repülőgép-hordozót indít a térségbe.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump aranykorról beszél, közben mindössze két tucat cég tartja életben az egészet

Trump aranykorról beszél, közben mindössze két tucat cég tartja életben az egészet

Miközben Donald Trump újra az amerikai gazdaság aranykoráról beszél, könnyen mutogathat az erősebb makroadatokra: szárnyal a tőzsde, bővül a GDP, csökken az infláció. A felszín alatt egyre több repedés látszik a növekedés szerkezetében, és egyre aggasztóbb strukturális kihívásokkal kell megküzdeniük: a növekedést döntően az AI-beruházások hajtják, miközben az ipari munkahelyek fogynak, a költségvetési pálya expanzív, míg a társadalmi különbségek mélyülnek. A látványos makromutatók mögött így egy erősen polarizált, szerkezetében feszültségekkel terhelt gazdaság körvonalazódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×