Az oltási rendszerek várható jövőbeli alakulása volt az elmúlt napokban több fórumon is téma, lényegében minden esetben arra a következtetésre jutva, hogy a jelenleg folyó oltási kampány lezárulta után 6-12 hónapon belül minden bizonnyal szükség lesz egy „ráerősítő” oltásra, majd pedig ezt követően át lehet állni az évenkénti rutinvakcinázásra.

Az egyik kiemelt probléma ennek kapcsán, hogy nincsenek még tudományosan megerősített, kellően nagy minta alapján megállapított adatok az egyes oltóanyagok védőhatásának a tartósságáról – ismerte el Albert Bourla, a Pfizer elnök-vezérigazgatója, aki részint a CNBC amerikai tv-csatorna műsorában beszélt a kérdésről, részint csütörtökön több európai újságnak is egyidejű interjút adott.

Bourla emlékeztetett, hogy a Pfizer az elmúlt hetekben tanulmányt tett közzé, amelyben 95 százalékos valószínűséggel

féléves védettséget vélelmezett saját készítményei esetében.

De elismerte, hogy ez egy 12 ezer fős mintán végzett első felmérés eredményét tükrözi csupán, ami nem elégséges egy világméretű oltási program tartósságának a teljeskörű megalapozásához.

Éppen ezért még további vizsgálatokat igényel annak megerősítése, hogy mennyi idő múlva lehet szükséges vagy indokolt újabb dózis beadása, illetve hogy utána át lehet-e (kell-e) térni az évenkénti rutinoltásra – tette hozzá.

A Pfizer/BioNTech mindenesetre februárban kutatási célból elkezdte tesztelni egy harmadik dózis beadásának a lehetséges következményeit.

Hasonló szellemben nyilatkozott a Biden-adminisztráció Covid-ügyben illetékes tudományos főtanácsadója is az amerikai kongresszus illetékes bizottságának a meghallgatásán. Lapjelentések szerint David Kessler ennek során hangsúlyozta, hogy – egyelőre csak pusztán tervezési célból – indokolt lehet egy féléven-éven belül esedékessé váló ráerősítő oltásra felkészülni, de biztosabbat mondani a további adatok fényében lehet majd.

Az újabb variánsok megjelenése jelenleg még komoly bizonytalansági tényezőt jelentenek – tette hozzá.

Az évenkénti „influenzaszerű” rutinoltás valószínűségét

amúgy egy februári nyilatkozatában Alex Gorski, a Johnson & Johnson vezérigazgatója is felvetette – jegyzi meg ennek kapcsán a brüsszeli Politico.

A valószínű hosszú távú használatra készülve a Pfizer mindenesetre megkezdte az előkészületek a jelenlegi szerek jobb és könnyebb tárolhatóságához, lehetővé téve akár féléves megőrzésüket is normál hőmérsékleti körülmények között (jelenleg mínusz 70 fokon kell tárolni és szállítani) – jegyezte meg egyúttal a cég vezérigazgatója.

Bourla kitért arra is, hogy sokak szerint a Pfizer túl drága. „Az oltóanyagok önmagukban drágák” – emlékeztetett ennek kapcsán. „Ehhez képest életeket mentenek meg, lehetővé teszik a gazdaság újranyitását, és mi

egy ebéd áráért elérhetővé tesszük”

– tette hozzá. Emlékeztetett egyúttal, hogy cégük a „fejlett országokban” valamivel drágábban adja termékét, a „szegény országokban azonban csak költségtérítéssel számolunk”.