eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kolozsvár, 2020. július 7. A gótikus Szent Mihály-templom és a Mátyás király-emlékmű, Fadrusz János alkotása (k) Kolozsvár főterén. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László
Nyitókép: MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

A románok csaknem fele szerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét. Az eredmények szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész "elszakítását" célozza.

A felmérés készítői egyebek mellett azt kérdezték: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy "Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától". A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon.

Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem.

A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.

A megkérdezettek még nagyobb aránya – több mint 78 százaléka – szerint a románokat másodrangú állampolgároknak tekintik Európában, valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással.

A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt, hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.

A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert "idegen hatalmak akarják megakadályozni Románia fejlődését", 58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz.

Nyugatra húznak, de nem mindenáron

Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.

A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos.

A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.

(A nyitóképen: A gótikus Szent Mihály-templom és a Mátyás király-emlékmű, Fadrusz János alkotása Kolozsvár főterén 2020 júliusában.)

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×