Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Kolozsvár, 2020. július 7. A gótikus Szent Mihály-templom és a Mátyás király-emlékmű, Fadrusz János alkotása (k) Kolozsvár főterén. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László
Nyitókép: MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László

A románok csaknem fele szerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét. Az eredmények szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész "elszakítását" célozza.

A felmérés készítői egyebek mellett azt kérdezték: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy "Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától". A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon.

Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem.

A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.

A megkérdezettek még nagyobb aránya – több mint 78 százaléka – szerint a románokat másodrangú állampolgároknak tekintik Európában, valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással.

A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt, hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért.

A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert "idegen hatalmak akarják megakadályozni Románia fejlődését", 58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz.

Nyugatra húznak, de nem mindenáron

Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.

A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos.

A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.

(A nyitóképen: A gótikus Szent Mihály-templom és a Mátyás király-emlékmű, Fadrusz János alkotása Kolozsvár főterén 2020 júliusában.)

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Óriási lehetőség nyílhat az aranynál – Mutatjuk, hogyan lehet rajta sok pénzt keresni!

Óriási lehetőség nyílhat az aranynál – Mutatjuk, hogyan lehet rajta sok pénzt keresni!

Hatalmasat fordult a világ az aranypiacon: a korábban megállíthatatlannak tűnő szárnyalást brutális kijózanodás követte, a befektetők pedig most azt találgatják, merre tovább innen. De az igazán nagy sztori nem is ez. A felszín alatt ugyanis egy rettentően izgalmas folyamat bontakozik ki, ami akár komoly hozamokkal is kecsegtethet azok számára, akik időben lépnek és tudják, hol érdemes keresgélni. Részletes elemzésünkben megmutatjuk, hol lehet most igazán nagyot szakítani, és milyen kockázatokra érdemes odafigyelni, mielőtt valaki beszállna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×