Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án. MTI/AP

Francia felvetés: miért kell az angol nyelv egy angolok nélküli EU-ban?

Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter szerint a brexit után érthetetlen lenne, ha az Európai Unió még mindig ragaszkodna az angol nyelvhez mint informális hivatalos nyelvhez. A politikus az európaiak tört angoltsága helyett több nyelvi pluralizmust szorgalmaz.

Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióban összesen két kis tagállam maradt csak, ahol – egy másik nyelv mellett – az angol is hivatalos: Írország és Málta. A két ország miatt tehát az angol nyelv a brexit után se kerül ki az Európai Unióból. A közösségben azonban, ahol hivatalosan persze mind a 27 tagállam nyelve elismert, ma is az angol (és részben a francia) nyelv az informálisan meghatározó – írja az Azonnali.hu.

Ez ellen szeretne tenni Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter, aki szerint

ma gyakorlatilag „egy tört angol” a hivatalos nyelv,

elvégre az említett máltaiak és írek kivételével senki sem anyanyelveként beszéli az angolt – ha pedig ez eleve tanult nyelv minden európai számára, akkor itt lenne az idő, hogy más nyelvek tanulására is ösztönözzön a közösség. Beaune szerint problematikus, ha az EU vezetői a különféle tárgyalásaikat egymás között továbbra is kizárólag angolul tartják.

Annak kérdésében, hogy mire kéne az angolt leváltani, még konkrétabban fogalmazott az olasz jobbközép Il Foglio napilap, amely már az újévi első számában azt szorgalmazta, hogy a brexit után az angolt teljességgel váltsa fel a francia nyelv egyedüli hivatalos nyelvként az unióban.

Beaune ezzel szemben nem nevezte meg, hogy esetleg a francia nyelvre váltaná-e le az angolt. Azt mondta: a nyelvi sokszínűséget kell támogatni.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×