eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután videokonferencát tartott a tizenhat szövetségi tartomány vezetőinek részvételével Berlinben 2020. május 6-án. Németországban tovább lazítják a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat  és a járványkitörések helyi elfojtását szolgáló új védekezési rendszert vezetnek be a szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP/Andreas Gora

Újabb korlátozások jöhetnek Németországban

Több mint egy hónap részleges zárlat után sem enyhül a koronavírus-járvány második hulláma Németországban. Angela Merkel kancellár sajtóértesülések szerint újabb szigorításokat sürget.

Egybehangzó sajtóértesülések szerint a kancellár a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülésén kiemelte, hogy "nagyon-nagyon komoly" a járványhelyzet, és az új fertőződések túlságosan magasan stabilizálódott számát nem lehet kellőképpen csökkenteni az eddigi intézkedésekkel.

Jó irányba tett helyes lépésnek nevezte a bajor tartományi kormány döntését, amellyel szerdától január 5-ig tovább szigorítják az emberek fertőzésveszéllyel járó érintkezéseinek visszaszorítását szolgáló korlátozásokat. A legfőbb új szabály, hogy mindenki csak a leginkább szükséges esetben - például munkavégzés, bevásárlás, testmozgás céljából - hagyhatja el az otthonát.

Újabb korlátozások nemcsak Bajorországban, hanem az összes többi tartományban is szükségesek, hogy Németország át tudja vészelni a telet

- húzta alá Angela Merkel, mielőbbi döntést sürgetve.

A kancellár a kiszivárgott részletek szerint azt akarja elérni a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányoknál, hogy rendeljenek el csaknem teljes körű zárlatot a karácsony utáni első naptól, december 27-től január 3-ig, vagy szükség esetén január 10-ig. A legfőbb szigorítás az lenne, hogy csak a mindennapi élethez elengedhetetlen termékeket árusító boltok tarthatnának nyitva. Angela Merkel szerint azt is el kellene rendelni, hogy a tanítási szünet egy héttel tovább tart, vagyis a tanulók csak a január 11-vel kezdődő héten mehetnek ismét iskolába.

A kancellári hivatal már dolgozik is az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) - a tartományi kormányfők egyeztető testülete - és a szövetségi kormány újabb rendkívüli tanácskozásának előkészítésén, az időpontot még a héten kijelölhetik.

A járvány nyár végén kibontakozott második nagy hulláma miatt eredetileg csak novemberre vezettek be az alapvető fertőzésvédelmi szabályokon - távolságtartás, maszkviselés, gyakori kézmosás és szellőztetés - túlmutató korlátozásokat Németországban. Csaknem teljesen leállították az idegenforgalmat, a vendéglátást, a kulturális élet intézményrendszerét és a szabadidő eltöltésére szakosodott egyéb szolgáltatások sorát.

A fertőzések számának robbanásszerű növekedése megállt, de a várt trendforduló nem következett be.

Ezért az MPK és a szövetségi kormány legutóbbi tanácskozásán elhatározták, hogy január 10-ig meghosszabbítják a korlátozásokat, és több szabályt meg is szigorítanak. Megegyeztek a többi között arról, hogy két háztartás tagjai közül a korábbi tíz helyett legfeljebb öt ember találkozhat, leszámítva a 14 éven aluli gyerekeket.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×