Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda beszél támogatóihoz a Kwidzynben tartott kampányrendezvényén 2020. június 29-én. A lengyel elnökválasztás előző napi első fordulójában, a szavazatok 99,77 százalékos feldolgozottsága alapján Duda a voksok 43,67 százalékát, míg Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje  pedig a szavazatok 30,34 százalékát nyerte el.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

A lengyel elnök az abortuszszabályzást módosító tervezetet nyújt be

Az abortusz feltételeit módosító tervezet benyújtását jelentette be pénteken Andrzej Duda lengyel államfő, a javaslat szerint az abortusztilalom alóli egyik, a magzati rendellenességekkel járó terhességre vonatkozó kivétel akkor lenne alkalmazható, ha a gyermeknél az élettel összeférhetetlen károsodást valószínűsítik.

A lengyel államfői hivatal honlapján olvasható nyilatkozat szerint a tervezet összhangban van a beteg magzatok művi vetélését alkotmányellenesnek minősítő, a minden embernek életjogára hivatkozó múlt heti alkotmánybírósági döntéssel.

Az alkotmányellenesnek talált előírás lehetővé tette a terhesség megszakítását a magzati lét bármelyik szakaszában, ha az orvosok "nagy valószínűséggel" megállapítják a magzat súlyos betegségét, károsodását. Az így megfogalmazott kivétel alapján tavaly több mint ezer terhességmegszakítást hajtottak végre, a leggyakrabban Down-szindrómás magzatokon.

A szóban forgó kivételen az államfői javaslat szerint úgy szűkítenének, hogy ez csak az úgynevezett letális károsodásokra vonatkozna, vagyis akkor tenné lehetővé az abortuszt, ha a prenatális vizsgálatok "magas valószínűséggel" megállapítják: a gyermek holtan fog megszületni, illetve olyan károsodással, amely "elkerülhetetlenül és közvetlenül" a gyermek halálát okozza az alkalmazott terápia ellenére.

Andrzej Duda kifejtette: az 1993 óta érvényben lévő, "abortuszkompromisszumnak" nevezett törvény az általa javasolt módosítása után továbbra is három kivételt fog tartalmazni az abortusztilalom alól. A módosított kitétel mellett ugyanis a nemi erőszak következtében fogant életre, valamint az anya életét veszélyeztető terhességre vonatkozó kivételek is érvényben maradnak.

Az elnök úgy látta: a tervezete összhangban van az alkotmánybíróság 1997-es, valamint múlt heti döntésével is, melyek szerint az emberi lény a születés előtti szakaszban is élethez való joggal rendelkezik. "A letális károsodások esetén a gyermek halála elkerülhetetlen, életének védelme ezért meghaladja az ember lehetőségeit" - érvelt Duda.

Közölte: a tervezet benyújtásán kívül szorgalmazni fogja a fogyatékos gyermekeket növelő családok szélesebb körű támogatását.

Aláhúzta: széles körű politikai konszenzust vár el a tervezete kapcsán. A politikusokhoz, a társadalomhoz fordulva az elnök kölcsönös tiszteletre, az érzelmek csillapítására hívott fel.

A taláros testület múlt csütörtöki döntése óta

Lengyelországban naponta nagy létszámú, templomok, emlékművel rongálásával, vulgáris jelszavak hangoztatásával is járó tüntetések zajlanak. péntek estére központi tiltakozást hívtak össze Varsóba.

A tüntetések élére álló, a Nők Sztrájkja nevű feminista kezdeményezés péntek délelőtti sajtóértekezletükön közölték: két fő követelményük az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság kormányának lemondása.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×