Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó

EP-alelnök: "ki kell éheztetni pénzügyileg" az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország

Az európai uniós (EU) pénzügyi támogatások hatékony eszközt jelentenek a jogállami elvek tiszteletének biztosítására, ezért "ki kell éheztetni pénzügyileg" az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország - mondta az Európai Parlament egyik alelnöke szerdán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Katarina Barley kiemelte, hogy ebben a két tagállamban különösen súlyos a helyzet, a jogállami elvek megsértése nem egyedi, elszigetelt esetekre korlátozódik, hanem rendszerszerű.

A Deutschlandfunk hírportálján közölt összefoglaló szerint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa - a német szövetségi kormány korábbi igazságügyi minisztere - a megerősítette az EP legnagyobb négy frakciójának bejelentéseit, amelyek szerint megakadályozzák a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetés elfogadását, ha nem lesz megállapodás arról, hogy egyértelmű büntetőintézkedések járnak a jogállamiság megsértéséért.

"Ha most feladjuk, akkor hét éven keresztül olyan viszonyok lesznek Európában, amelyeket nem akarunk, amelyeknek semmi közük nincs az EU értékeihez" - mondta Katarina Barley.

Az EP-alelnök elutasította a jogállamiság biztosítását szolgáló mechanizmusra tett német kompromisszumos javaslatot, amelyet a szövetségi kormány a tagállami kormányokat összefogó uniós intézmény, az EU Tanácsa soros elnökeként terjesztett elő. Mint mondta, a soros elnökség elképzelése alapján a jogállami elvek megsértéséért csak abban az esetben járna büntetés, ha a sérelem EU-s támogatásokat érint, ennek révén pedig "a mechanizmus lassan teljesen erőtlenné válik".

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×