Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 11. vasárnap Brigitta
burning flaming torch over cloudy sky.
Nyitókép: imagedepotpro/Getty Images

Egy ország szorít Ónodi Henriettáért, megrázó részletek derültek ki az állapotáról

Új hírek érkeztek Ónodi Henrietta gyógyulásáról. Az 1992-es barcelonai olimpián ugrásban aranyérmet, talajon pedig ezüstérmet szerzett tornász két éve kapott szívinfarktust, ami után nagyon lassú a gyógyulása.

A tornászlegenda élete 2024 tavaszán vett tragikus fordulatot. Egy floridai élelmiszerboltban rosszul lett, szívinfarktust kapott, kórházba szállítása közben pedig többször is újra kellett éleszteni. Az oxigénhiány következtében súlyos agykárosodást szenvedett, és körülbelül egy hónapig mélyaltatásban tartották – írja összefoglalójában a Szentes TV Facebook-oldala.

Az első időszak hírei még bizakodásra adtak okot; Henrietta reagált a kezelésekre és családtagjait is kezdte felismerni. A mostani tájékoztatás szerint azonban felépülése a reméltnél lassabban halad. Floridai otthonában ápolják, állandó felügyeletre és segítségre van szüksége. Rehabilitációját továbbra is gyógytornász és beszédfejlesztő segíti, memóriája azonban csak lassan javul.

A testvére, Barbara a Blikken keresztül üzent: „Nincsen változás, Henit az otthonában ápolják. A rajongóitól kapott nagylelkű támogatásoknak köszönhetően – amiért örökre hálásak leszünk –

továbbra is terápiákkal fejlesztik, de 24 órás gondozásra szorul.

Köszönjük az önzetlen támogatást, a szép szavakat, az imádságot és a szeretetet minden rajongójától!” – mondta.

Az összefogásra és támogatásra szükség is van, mivel az Egyesült Államokban minden sokkal drágább, mint idehaza, a szükséges terápiák, az egészségügyi vizsgálatok olykor megfizethetetlenek. Annak idején például napi 2000 dollárba, azaz heti ötmillió forintba került Henrietta kezelése.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×