eur:
408.55
usd:
387.37
bux:
78848.5
2024. november 18. hétfő Jenő
Algír, 2017. december 6.Az egynapos hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Emmanuel Macron francia államfő sajtótájékoztatót tart Algírban 2017. december 6-án. Macron kijelentette, hogy Franciaország nem támogatja a Donald Trump amerikai elnök által ezen a napon aláírt dekrétumot, amelyben az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. (MTI/EPA)
Nyitókép: Az egynapos hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Emmanuel Macron francia államfő sajtótájékoztatót tart Algírban 2017. december 6-án. (MTI/EPA)

A francia gyarmatosítás 24 kivégzett áldozatának koponyája visszakerült Algériába

Vértanúként helyezték végső nyugalomra Algériában vasárnap, az ország függetlenségének évfordulóján a francia gyarmatosítás 24 kivégzett áldozatát, akiknek koponyáit Franciaország visszaszolgáltatta.

A 24 koporsót, amelyek pénteken érkeztek Algériába, 21 ágyúlövéssel köszöntötték, Algír kikötőjében pedig felzúgtak a hajókürtök. Az áldozatok többségét az 1948-49-es, Buzján sejk-féle felkelés idején fogták el és végezték ki a francia gyarmatosító erők.

Agyonlőtték, majd lefejezték őket. Koponyáikat trófeaként szállították Franciaországba, ahol mindezidáig a párizsi természettudományi múzeumban őrizték őket.

Algír 2018-ban kérvényezte hivatalosan a földi maradványok visszaszolgáltatását Párizstól, miután egy algériai történész 2011-ben felfedezte őket a múzeum gyűjteményében.

"Különleges nap ez Algéria számára" - szögezte le Szaíd Sengriha algériai vezérkari főnök. "Az imperialista Franciaország gyarmatosításának ellenálló vitéz harcosokat évtizedeken át ízléstelenül mutogatták, mint valami ókori leletet, emléküket és méltóságukat semmibe véve" - tette hozzá Sengriha.

Buzján sejk és társai maradványait pénteken az algíri kultúrpalotában ravatalozták fel, ahol szombaton tömegek rótták le tiszteletüket az algériai ellenállás első harcosai előtt. Az algériai nemzeti lobogóval leborított koporsókat délelőtt katonai tiszteletadással, Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök jelenlétében helyezték végső nyugalomra Algír legnagyobb temetőjében, az el-Aliában, nem messze az ország korábbi államfőinek és nemzeti hőseinek nyughelyétől.

Algéria 132 éven át, 1830 és 1962 között volt francia gyarmat, és 1954-tol 1962-ig tartó véres szabadságharcban vívta ki függetlenségét.

A maradványok visszaszolgáltatását Emmanuel Macron francia elnök még 2017-ben ígérte meg Algériának. Az ország gyarmatosítását pedig még elnökké választása előtt emberiesség elleni bűnnek nevezte.

Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök a France 24 hírcsatornának adott szombati interjúban leszögezte, hogy szembe kell nézni a múlttal, s Algír továbbra is bocsánatkérést vár Franciaországtól a gyarmati időkben történtek miatt. Algéria a többi között azt követeli, hogy Franciaország számoljon el azzal a 2200 emberrel, akik a függetlenségi háború idején tűntek el, és a Szaharában végrehajtott nukleáris kísérletekkel is vessen számot, "amelyek a mai napig szedik áldozataikat".

Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×