Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Strandolók a Malvarossa tengerparti strandon Valenciában 2020. június 3-án. A spanyol kormány ezen a napon újra kezdeményezi a parlamentnél a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot meghosszabbítását június 21-ig. A március 15. óta érvényben lévő szükségállapot felhatalmazást ad a kormánynak rendkívüli intézkedések bevezetésére a járványügyi védekezésben, ilyen például az állampolgárok szabad mozgásának korlátozása.
Nyitókép: MTI/EPA/Kai Försterling

A spanyol kormány nem kezdeményezi többször a szükségállapot fenntartását

Spanyolországban 219 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt egy nap folyamán.

A SARS-CoV-2 nevű vírust eddig 240 326 ember szervezetében mutatták ki a legmegbízhatóbbnak tartott PCR-teszttel az első, január végén azonosított eset óta. A halálos áldozatok száma elérte a 27 128-at, az elmúlt hét napban 63-an hunytak el.

A spanyol statisztikai hivatal (INE) jelentése szerint idén május 24-ig 226 ezren hunytak el a dél-európai országban, mintegy 44 ezerrel többen, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A tájékoztatás nem részletezi a különböző halálesetek okait.

Amparo Larrauri, a spanyol epidemiológiai központ szakembere az eldiario.es internetes lapnak elmondta: sosem fog kiderülni, hogy ebből pontosan mennyi halálesetet okozott közvetlenül a Covid-19.

"A vírus az ellenség, és a politikának közösen kell harcolnia ellene"

- jelentette ki Pedro Sánchez miniszterelnök a parlament szerdai ülésén, kérve a pártok támogatását a március 15-e óta érvényben lévő szükségállapot újabb, június 21-ig tartó meghosszabbításához. A törvényhozás várhatóan megszavazza az indítványt. A kormány nem kezdeményezi többször a szükségállapot fenntartását, és a jövő héten ismerteti azt a szabályozástervezetet, amellyel a járványügyi intézkedések feloldása után szavatolná a biztonságot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×