Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Világító nukleáris veszélyszimbólummal teleszórt világtérkép.
Nyitókép: Getty Images/matejmo

Négymillió halálos áldozatnál járhatnak ezek a pusztító kísérletek

1945 és 2017 között több mint 2400 atomkísérletet végeztek a nagyhatalmak, és ennek elképesztő, mai napig ható egészségügyi következményei lehetnek.

A hidegháború szerencsére nem fajult totális, mindent felégető harcokká, ám így sem ez volt a világtörténelem legszebb időszaka: a második világháború utáni időszak során rengeteg atombomba-robbantás történt kísérleti jelleggel, és ezek sajnos túlnyúltak a feszültséggel teli időszakon is.

Most a Norwegian People’s Aid (NPA) friss jelentése mutat rá arra, hogy az 1945 és 2017 között végzett több mint 2400 (!) atomkísérlet milyen pusztító hatásokkal járt – sőt, jár mai napig is.

Az AFP francia hírügynökség által ismertetett jelentés a tartós globális hatásokra fókuszál, ezek pedig lesújtóak: az atomfegyver-kísérletekből származó radioaktív anyagok 4 millió korai halálesettel hozhatók összefüggésbe. Ezek rák vagy más betegség miatt következtek be – számolt be a hvg.hu.

„A korábbi nukleáris tesztek ma is gyűjtik az áldozataikat”

– mondta Raymond Johansen, az NPA vezetője. A szakember abban bízik, hogy az új jelentés megerősíti az arra irányuló célokat, hogy soha többé ne teszteljenek, pláne ne vessenek be atomfegyvereket.

A 304 oldalas jelentés részletesen taglalja azt is, hogy miként használták a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok a propagandát és a titkosítást a valóság elfedésére. Volt, ahol azt próbálták előadni a lakosságnak, hogy az efféle kísérletek gazdaságilag előnyösek, és semmiféle biológiai veszélyt nem jelentenek.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×