Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
325.66
bux:
144621.39
2026. november 3. kedd Győző
Világító nukleáris veszélyszimbólummal teleszórt világtérkép.
Nyitókép: Getty Images/matejmo

Négymillió halálos áldozatnál járhatnak ezek a pusztító kísérletek

1945 és 2017 között több mint 2400 atomkísérletet végeztek a nagyhatalmak, és ennek elképesztő, mai napig ható egészségügyi következményei lehetnek.

A hidegháború szerencsére nem fajult totális, mindent felégető harcokká, ám így sem ez volt a világtörténelem legszebb időszaka: a második világháború utáni időszak során rengeteg atombomba-robbantás történt kísérleti jelleggel, és ezek sajnos túlnyúltak a feszültséggel teli időszakon is.

Most a Norwegian People’s Aid (NPA) friss jelentése mutat rá arra, hogy az 1945 és 2017 között végzett több mint 2400 (!) atomkísérlet milyen pusztító hatásokkal járt – sőt, jár mai napig is.

Az AFP francia hírügynökség által ismertetett jelentés a tartós globális hatásokra fókuszál, ezek pedig lesújtóak: az atomfegyver-kísérletekből származó radioaktív anyagok 4 millió korai halálesettel hozhatók összefüggésbe. Ezek rák vagy más betegség miatt következtek be – számolt be a hvg.hu.

„A korábbi nukleáris tesztek ma is gyűjtik az áldozataikat”

– mondta Raymond Johansen, az NPA vezetője. A szakember abban bízik, hogy az új jelentés megerősíti az arra irányuló célokat, hogy soha többé ne teszteljenek, pláne ne vessenek be atomfegyvereket.

A 304 oldalas jelentés részletesen taglalja azt is, hogy miként használták a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok a propagandát és a titkosítást a valóság elfedésére. Volt, ahol azt próbálták előadni a lakosságnak, hogy az efféle kísérletek gazdaságilag előnyösek, és semmiféle biológiai veszélyt nem jelentenek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×