Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Sokak véleménye szerint óriási hiány van az Egyesült Államokban lélegeztetőgépekből és maszkokból, az ellátórendszerben pedig olyan szűk keresztmetszetek vannak, amelyeket az ország nem képes kezelni, emiatt pedig

ismét politikai síkra terelődött a téma

– mondta Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. Míg Donald Trump visszafelé mutogat az Obama-adminisztrációra, hogy nem tett kellő intézkedéseket a mostanihoz hasonló, potenciális veszélyhelyzetek kezelésére, a demokraták válaszul azzal érvelnek, hogy már három éve lett volna ideje lépni, ha ezt az elnök látta.

A külpolitikai szakértő szerint azonban nagyon nehézkes lett volna előre látni a koronavírus-járvány okozta helyzetet, és az is biztos, hogy az Egyesült Államoknak az egészségügyi ellátórendszere számos sebből vérzik,

nem véletlen, hogy heves vita zajlik annak átalakításáról a demokrata balszárny és republikánusok, illetve a demokrata centrum között.

Még akkor is, ha egyébként az Egyesült Államokban talán a legmagasabb az egy főre jutó egészségügyi kiadás a világon, nagyon „hatékonytalan” a rendszer – tette hozzá Magyarics Tamás.

Bár az amerikai lakosság csaknem felének, 150-160 millió embernek egészségügyi magánbiztosítása van, nem mindegy, hogy ezekben mi szerepel, vagyis, hogy mire jogosultak és mire nem – hívta föl a figyelmet az ELTE tanára. Emellett van az állami szervek, a Madicare–Medicaid álltal finanszírozott rendszer, amely a 65 éves és idősebbek, valamit azok ellátását biztosítja, akik képtelenek akár a legalacsonyabb szintű magánbiztosítási kötvényt is kiváltani, mert olyan alacsony a jövedelmük. De ugyancsak felmerül a kérdés, hogy esetükben ki milyen szintű ellátást kap – jegyezte meg a szakember. Plusz, körülbelül 40 millió további ember van, aki „átesik” ezeken az említett rendszereken, tehát semmifajta egészségügyi előlátáshoz nincs jogosultsága.

És bár a jelen egészségügyi helyzetben senkit nem hagynak az út szélén, mindazonáltal

eléggé kaotikus a struktúra,

és természetesen, aki egy nagyon jó biztosítással rendelkezik, sokkal komolyabb ellátást kap, mint akinek állami vagy semmilyen jogosultsága sincs – tett hozzá.

Több mint 2000 milliárd dolláros csomag

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy aránytalanul kevés támogatás juthat az Egyesült Államok egészségügyi intézményeinek abból a több mint 2000 milliárd dolláros gazdasági csomagtervből, amellyel a koronavírus miatti nehézségeket igyekszik enyhíteni az amerikai kormány.

A legnagyobb részt, körülbelül 500 milliárd dollárt a vállalatok kisegítése jelenti; emiatt – többek között – a demokrata párt progresszív szárnya már támadta is az intézkedést, mondván, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan, megint a nagyvállalatokat próbálják elsősorban segíteni. Igaz, akkor a demokrata Obama-kormány volt hatalmon – mutatott rá az egyetemi tanár.

A második nagyobb elemet, egy 250 milliárd dolláros munkanélküli segélyt kiegészítő, illetve a munkahelyi segélyeket meghosszabbító intézkedés jelenti. Jelen pillanatban ugyanis átlagosan 26 hétig kapnak munkanélküli segélyt az emberek, amit ezáltal 39 hétre tolnának ki szövetségi szinten, hiszen ezt rendszerint az államok bitósítják.

A csomag alapján további 250 milliárd dollárt közvetlen pénzkifizetésként kaphatnának a családok. Ez azonban 199 ezer dollár évi bevétel fölött (egy emberre számítva) nem járna, és az 55 ezer és 99 ezer közötti bevétel esetében sem lenne túl magas. Ezen felül minden egyes gyerek után 500 dollárt kaphatnak majd közvetlen kifizetésként is a családok.

Végül egy negyedik jelentősebb összeg, 350 milliárd dollár a kisüzemeknek és kisvállalatoknak menne. 150 milliárd dollár jutna az államoknak és a helyi önkormányzatoknak, amelyek készpénzhiányban szenvednek – ismertette a külpolitikai szakértő. De bizonyos összeget biztosítanának ahhoz is, hogy a technikai feltételeket tudják modernizálni a választásoknál.

Azok a kórházak, amelyek pedig nem nagyon tudják már az alapvető berendezéseket beszerezni, 130 milliárd dollárra számíthatnak összességében. Ami

az 50 államot, és több ezer egészségügyi intézményt tekintve közel sem mondható soknak,

tehát erre is többet kellene fordítani, legalábbis a demokraták szerint – jegyezte meg az ELTE tanára.

Hozzátette: a demokraták úgy érvelnek, hogy a jelenlegi vírusjárvány pontosan azt erősíti, hogy az állami egészségügyi rendszert kellene bevezetni.