eur:
395.83
usd:
367.32
bux:
65309.69
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Angela Merkel német kancellár felszólal az Európai Néppárt (EPP) kétnapos tisztújító kongresszusán Zágrábban 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Angela Merkel új kaput nyitna

A német kormány arra törekszik, hogy az európai uniós (EU-) tagállamok vezetői a következő tanácskozásukon megállapodásra jussanak a csatlakozási tárgyalások megindításáról Albániával és Észak-Macedóniával - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Edi Rama albán kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.

A német kormány már az előző EU-csúcson is a csatlakozási tárgyalások elindítását pártolta, és "keményen dolgozik" azért, hogy a következő, márciusi csúcstalálkozón sikerüljön meghozni ezt a döntést - mondta Angela Merkel. Sajtónyilatkozatában hozzátette, hogy mindkét ország komoly eredményeket ért el a tagsági feltételek teljesítésében. Albániáról szólva kiemelte az igazságügyi reformot, amelyet szavai szerint az eddigi lépések után ki kell teljesíteni.

A német kancellár aláhúzta, hogy

az EU jelenti a nyugat-balkáni térség jövőjét,

és a berlini vezetés elkötelezett a régió országainak csatlakozása mellett. Ez nemcsak a térségbeli államok érdeke, hanem az EU jelenlegi tagjainak is. "Aki rápillant a térképre, és ismeri a geopolitikai összefüggéseket, tudja, hogy mindenkinek jó, ha egyszer majd a Nyugat-Balkán valamennyi országa EU-tag lesz" - fogalmazott Angela Merkel.

Edi Rama kiemelte, hogy a német kancellár támogatása a csatlakozási folyamatban rendkívüli jelentőségű hazájának, és nagy jelentősége van annak is, hogy megkezdte a munkát az új Európai Bizottság, amelynek tevékenységében világosan megmutatkozik a "geopolitikai dimenzió".

Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elindítását az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács tavaly októberi tanácskozásán vetették el, mindenekelőtt Franciaország ellenállása miatt. Januárban lemondott az észak-macedón miniszterelnök, ami miatt előre hozott választások lesznek az országban. Ezt a forgatókönyvet ő maga javasolta még az október uniós halasztás után.

Albániában tavaly november 26-án volt földrengés: az utóbbi harminc év legsúlyosabb, 6,4-es erősségű földmozgása legfőképpen a fővárost, Tiranát és az ország északnyugati térségét érte, következtében 50 ember meghalt, a sérültek száma megközelítette a kétezret.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×