Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Angela Merkel német kancellár felszólal az Európai Néppárt (EPP) kétnapos tisztújító kongresszusán Zágrábban 2019. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Angela Merkel új kaput nyitna

A német kormány arra törekszik, hogy az európai uniós (EU-) tagállamok vezetői a következő tanácskozásukon megállapodásra jussanak a csatlakozási tárgyalások megindításáról Albániával és Észak-Macedóniával - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Edi Rama albán kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.

A német kormány már az előző EU-csúcson is a csatlakozási tárgyalások elindítását pártolta, és "keményen dolgozik" azért, hogy a következő, márciusi csúcstalálkozón sikerüljön meghozni ezt a döntést - mondta Angela Merkel. Sajtónyilatkozatában hozzátette, hogy mindkét ország komoly eredményeket ért el a tagsági feltételek teljesítésében. Albániáról szólva kiemelte az igazságügyi reformot, amelyet szavai szerint az eddigi lépések után ki kell teljesíteni.

A német kancellár aláhúzta, hogy

az EU jelenti a nyugat-balkáni térség jövőjét,

és a berlini vezetés elkötelezett a régió országainak csatlakozása mellett. Ez nemcsak a térségbeli államok érdeke, hanem az EU jelenlegi tagjainak is. "Aki rápillant a térképre, és ismeri a geopolitikai összefüggéseket, tudja, hogy mindenkinek jó, ha egyszer majd a Nyugat-Balkán valamennyi országa EU-tag lesz" - fogalmazott Angela Merkel.

Edi Rama kiemelte, hogy a német kancellár támogatása a csatlakozási folyamatban rendkívüli jelentőségű hazájának, és nagy jelentősége van annak is, hogy megkezdte a munkát az új Európai Bizottság, amelynek tevékenységében világosan megmutatkozik a "geopolitikai dimenzió".

Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elindítását az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács tavaly októberi tanácskozásán vetették el, mindenekelőtt Franciaország ellenállása miatt. Januárban lemondott az észak-macedón miniszterelnök, ami miatt előre hozott választások lesznek az országban. Ezt a forgatókönyvet ő maga javasolta még az október uniós halasztás után.

Albániában tavaly november 26-án volt földrengés: az utóbbi harminc év legsúlyosabb, 6,4-es erősségű földmozgása legfőképpen a fővárost, Tiranát és az ország északnyugati térségét érte, következtében 50 ember meghalt, a sérültek száma megközelítette a kétezret.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×