eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Tűzoltó védi arcát az égő növényzet füstjétől az Új-Dél-Wales állambeli Bendalongban 2020. január 3-án. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
Nyitókép: MTI/AP/Rick Rycroft

A krízishelyzet miatt már a magyar követség sem fogad senkit Canberrában

Szünetel az ügyfélfogadás Magyarország canberrai nagykövetségén, mert az ausztrál főváros levegője súlyosan szennyezett az országban pusztító erdőtüzek miatt – tájékoztatta az InfoRádiót a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Közben a lakosság még Sydney-ben is összepakolva várja a riasztást – fogalmazott a Reuters egyik munkatársa az InfoRádiónak.

Magyarország canberrai nagykövetségének nincs tudomása Ausztráliában bajbajutott magyar állampolgárokról, válaszolta az InfoRádió kérdésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az ausztrál főváros levegője egészségtelen a hónapok óta pusztító erdőtüzek füstje miatt, ezért az ottani nagykövetségen szünetel a személyes ügyfélszolgálat. A rászorulók a Sydney-ben és Melbourne-ben működő konzuli irodákhoz fordulhatnak.

A minisztérium azt kéri mindenkitől, hogy csak halaszthatatlanul indokolt esetben utazzon az erdőtüzek által érintett ausztrál államokba: Victoriába és Új-Dél-Walesbe, mert a bozót több mint kétszáz helyen ég, az utakat lezárták a telefonvonalak pedig nem működnek.

Sarsfield, 2020. január 3.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök látogatást tesz egy bozóttűzben megsemmisült családi gazdaságban a Victoria állambeli Sarsfieldben 2020. január 2-án. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
MTI/EPA/AAP/James Ross
Sarsfield, 2020. január 3. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök látogatást tesz egy bozóttűzben megsemmisült családi gazdaságban a Victoria állambeli Sarsfieldben 2020. január 2-án. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává. MTI/EPA/AAP/James Ross

"Most az a fontos, hogy az emberek biztonságos helyre kerüljenek, mert a helyzet sokkal veszélyesebb lesz 24 órán belül, és ha valaki ilyen körülmények között útnak indul, nagy veszélynek teszi ki magát és esetleg másokat is. Ezért az evakuálás hihetetlenül fontos” – nyilatkozta Scott Morrison ausztrál miniszterelnök.

A szigetországban a szeptemberben kezdődött bozóttüzek miatt legkevesebb 20 ember meghalt, több tucatnyian eltűntek, becslések szerint 500 millió állat elpusztult és több mint 1300 otthon lett a tűz martaléka.

Összepakolva várják a riasztást

Még a városi emberek hétköznapjait is a bozóttüzek határozzák meg Ausztráliában, fogalmazott az InfoRádiónak Korányi Balázs, a Reuters tudósítója, aki az elmúlt heteket Sydeny-ben töltötte.

A levegő szmogos, a nap sötétnarancs, a füst szaga pedig még a tengerparton is érződik

– vázolta a helyzetet, hozzátéve: pár hete úgy nézett ki, hogy a tűz a nagyvárost is eléri, emiatt ezek pakoltak össze, menekülésre készen, ez azonban végül nem következett be, mert a széljárás megfordult. Ugyanakkor sokan azóta is becsomagolva várják a riasztást, ha indulni kell. A tűzjelző appot a legtöbben letöltötték, mindenki „ugrásra kész”.

Ausztrália, 2020. január 3.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Földi Obszervatóriuma által 2020. január 3-án közreadott kép az Ausztrália délkeleti részén pusztító erdőtűz füstjéről január 1-jén. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
MTI/EPA
Ausztrália, 2020. január 3. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Földi Obszervatóriuma által 2020. január 3-án közreadott kép az Ausztrália délkeleti részén pusztító erdőtűz füstjéről január 1-jén. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává. MTI/EPA

Az előrejelzések szerint a hétvégén 35-40 Celsius-fok várható és erős szél, tökéletes feltételeket biztosítva a tüzek terjedésének. A Sydney körüli erdők rendkívül ki vannak száradva, sok helyütt itatókat helyeztek ki az állatoknak, mert elfogyott a természetes víz, nincs mit inniuk.

Mindenfelé látni kisebb-nagyobb tüzek nyomait, az erdőkben, a városban, így ez dominálja a közbeszédet, erről szól minden Sydney-ben

– mondta Korányi Balázs.

Az országban óriási indulatok feszülnek egymásnak ebben a krízishelyzetben, amit a Reuters munkatársa szerint érdemes különválasztani. Nyilvánvalóan a tűzoltóság, amely alapvetően önkéntességre épül, megtesz mindent, de arra nincs felkészülve, hogy 2-3-4 hónapon keresztül dolgozzon. Az pedig, hogy közben a miniszterelnök elment nyaralni Hawaii-ra, csak tovább gerjesztette az indulatokat.

Bendalong, 2020. január 3.
Ég a növényzet az Új-Dél-Wales állambeli Bendalongban 2020. január 3-án. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
MTI/AP/Rick Rycroft
Bendalong, 2020. január 3. Ég a növényzet az Új-Dél-Wales állambeli Bendalongban 2020. január 3-án. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává. MTI/AP/Rick Rycroft

Ugyan bozóttüzek Ausztráliában mindig is voltak, a mostani eset kapcsán a klímaváltozás témája is felerősödött, berobbant és már a mindennapi politikai diszkurzust is nagyban meghatározza.

Korányi Balázs végezetül arra is emlékeztetett: Ausztrália a világ egyik leggazdagabb országa, amely gazdaságra a természeti kincsei révén tett szert. Szenet, vasércet bányásznak, olajat termelnek, „ezer milliárd tonnaszámra” adják el mindenfelé, ami rendkívül ellentmondásos helyzetet teremt, hiszen miközben órási nyertessé vált, hatalmas természeti károsítást is okozott.

A haditengerészet menekíti a bekerített város lakóit

A Choules hadihajó mentőcsónakja több menetben szállította a hajóra Mallacoota város lakosait, házi kedvenceikkel és személyes tárgyaikkal együtt. A Victoria állambeli város több lakosa szilveszterkor ugyanis a tengerpartra menekült a lángok elől. „Délután ezer embert kell kimenekíteni az övezetből” – közölte Scott Morrison miniszterelnök.

Mallacoota, 2020. január 3.
Az ausztrál védelmi minisztérium által közreadott felvétel bozóttűz miatt otthonukat elhagyni kényszerült emberekről, akiket katonai vízi járművel visznek az ausztrál haditengerészet Choules nevű hajójára Mallacoota városból 2020. január 3-án. A Choulest Victoria szövetségi államba vezényelték, hogy kimenekítse a bozóttűz miatt a tengerparton rekedt embereket. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává.
MTI/AP/Ausztrál védelmi minisztérium/Helen Frank
Mallacoota, 2020. január 3. Az ausztrál védelmi minisztérium által közreadott felvétel bozóttűz miatt otthonukat elhagyni kényszerült emberekről, akiket katonai vízi járművel visznek az ausztrál haditengerészet Choules nevű hajójára Mallacoota városból 2020. január 3-án. A Choulest Victoria szövetségi államba vezényelték, hogy kimenekítse a bozóttűz miatt a tengerparton rekedt embereket. Az október óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt emberek tízezreit kell kimenteni Ausztrália délkeleti térségéből. Ausztrália-szerte 5,5 millió hektárnyi földterület égett le, 18 ember meghalt és több mint ezer ház vált a lángok martalékává. MTI/AP/Ausztrál védelmi minisztérium/Helen Frank

A szeptemberben kezdődött bozóttüzek miatt legkevesebb 20 ember halt meg, többtucatnyian eltűntek, és több mint 1800 ház lett a lángok martaléka. Akkora terület égett le, mint Belgium kétszerese.

A Himawari 8 műhold fotóiból készült animáció az Új-Dél-Wales területéről emelkedő vörös füstről:

Három államban emberek tízezreit kell evakuálni. Turisták és helyiek ezrei hagyták el a keleti parton leginkább veszélyeztetett 300 kilométeres sávot, hatalmas dugókat okozva a Sydneybe és Canberrába vezető utakon.

A tűz által elzárt területekre katonai repülőgépekkel dobtak le élelmiszereket. Dan Andrews, Victoria állam miniszterelnöke közölte, hogy műholdas telefonokat, ivóvizet és mentőkészülékeket is eljuttattak az elzárt övezetekbe.

Példa nélküli katasztrófa a fauna szempontjából

Csak Új-Dél-Wales államban 480 millió madár, hüllő és emlős pusztulhatott el a szeptemberben kezdődött bozót- és erdőtüzekben – számította ki a Sydney-i Egyetem ökológusa, Chris Dickman.

Olyan állatokat, mint a békák, denevérek vagy rovarok, a kutató nem is vett számításba, ezeket is figyelembe véve a tűzvészben elpusztult állatok száma sokkal nagyobb lenne.

Az Oakbank Balhannah CFS által közreadott képen szomjazó koalát itat palackból egy tűzoltó a Dél-Ausztrália állambeli Cudlee Creekben 2019. december 22-én. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb bozóttüzei pusztítanak Ausztráliában, és rendkívüli hőhullámtól szenved az ország.
MTI/AP/Oakbank Balhannah CFS
Az Oakbank Balhannah CFS által közreadott képen szomjazó koalát itat palackból egy tűzoltó a Dél-Ausztrália állambeli Cudlee Creekben 2019. december 22-én. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb bozóttüzei pusztítanak Ausztráliában, és rendkívüli hőhullámtól szenved az ország. MTI/AP/Oakbank Balhannah CFS

A Sydney Morning Herald által idézett kutató a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy 2007-es jelentését vette alapul, amely az erdőirtási statisztikák és az emlősök sűrűségére vonatkozó becslések alapján próbálta kikalkulálni, milyen hatással lehet Ausztrália élővilágára az erdő- és bozótirtás.

Az új kutatás csak Új-Dél-Walesre terjedt ki, és szándékosan nagyon óvatos volt. Az állatpusztulás valós mértéke sokkal nagyobb lehet a becsültnél - hangsúlyozta a Sydney-i Egyetem közleménye.

Az ausztráliai tüzek által létrejött füstfelhő nagyobb mint az Egyesült Államok területe, és szinte az egész féltekét beteríti:

A jelenlegi futótüzek példa nélküli katasztrófát jelentenek a fauna szempontjából – jelentette ki Chris Dickman, aki szerint az Új-Dél-Walesre vonatkozó becslést az ország egészére kivetítve az egymilliárdot is elérheti a bozót- és erdőtüzekben eddig elpusztult emlősök, madarak és hüllők száma.

Az állatoknak csak egy része pusztul el közvetlenül a tűzvészben, egy részük a táplálék és a menedékhely hiánya miatt vész oda a tűzvész következményeként – mutatott rá a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×