Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
Ne fizess! feliratú tábla a Nem Adom a Házamat Mozgalom aktivistájának kezében a szervezet demonstrációján a budapesti Európa Pontban 2016. június 9-én. A tiltakozók az Európai Bizottságnak címzett petíciót adtak át a „kisemmizett, átvert SeVizahiteles (devizahiteles) adósok érdekében”  Zupkó Gábornak, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetőjének.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Fontos pillanatához érkezett a lengyel devizaadósok ügye

Az Európai Unió bírósága úgy döntött, az eredeti nettó összeget kell visszafizetniük, és kész, az árfolyam elszállása nem oszt, nem szoroz.

A devizahiteleseknek az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, így értelmezi a Magyar Hangnak nyilatkozó ügyvéd az Európai Unió bíróságának egy lengyel üggyel kapcsolatos friss ítéletét. Szepesházi Péter szerint a szerződés érvénytelensége egyben azt jelenti, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy

az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, de abból le kell vonni az adós által korábban már fizetett törlesztőrészleteket.

Szerinte a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelen devizahiteles szerződések esetében az adósok nem kérhetik az eredeti álláspont visszaállítását.

Az EUB mostani és korábbi döntése összecsengeni látszik Kásler Árpádnak, az Európai Unió Parlamentje Petíciós Bizottságának ülésén elhangzott, a magyar devizahiteles károsultak azonos elbírálását követelő beszédére adott bizottsági válasszal.

A legfrissebb EUB-döntést elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 18 milliárd euró, azaz hozzávetőlegesen hatezer milliárd forint veszteséget okozhat a Kelet-Európában tevékenykedő bankoknak.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×