A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy szerdán, illetve csütörtökön egyeztetést folytatott az európai uniós tagországok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikussal.

Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke kiábrándítónak nevezte von der Leyen nyilatkozatait, amelyek nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem terén, és arról számolt be, hogy ezért ellene fognak szavazni.

"Az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság és a közös értékek őrzőjének kell lennie. Ursula von der Leyen viszont kitért a kérdéseink elől"

- emelte ki.

Philippe Lamberts, a másik társelnök elsősorban az ambiciózusabb éghajlat-politikát kérte számon, és azon véleményének adott hangot, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti.

Később a radikális baloldali frakció (GUE-NGL) is bejelentette, hogy nem fogják támogatni a védelmi miniszter jelöltségét. Mint rámutattak,

a brüsszeli testület vezetőjének kiválasztásához "valódi demokratikus eljárás" lenne szükséges.

Martin Schirdewan elnök hangsúlyozta, hogy nem tartják kielégítőnek von der Leyen terveit, ezek nem orvosolnák az EU "krónikus problémáit" sem a klímaváltozás, sem a társadalmi igazságosság, sem az emberi jogok, sem a szegénység és az egyenlőség felszámolása terén.

Von der Leyennek a jóváhagyáshoz legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható.

Egyesek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül szeptemberre halasztják az egyébként jövő keddre tervezett szavazást.