eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök és kormánya ellen tüntetnek a madridi Columbus téren 2019. február 10-én.
Nyitókép: MTI/Andrea Comas

Spanyolország választ - az előrejelzések szerint borítékolható az újabb politikai patthelyzet

Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Spanyolországban. A Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Nagy Sándor Gyula úgy látja, a választás várhatóan most sem hoz egyértelmű kormányképes többséget egyik párt számára sem.

A választások előtt közzétett legutolsó közvélemény-kutatások szerint egyik politikai oldalnak sincs egyértelmű többsége, így nem zárható ki, hogy újból előálljon egy olyan politikai patthelyzet, amely a 2015-ös választások megismétléséhez vezetett.

"2015 óta mindig patthelyzet van a spanyol parlamenti választások után, mindig az a kérdés, hogy ki tud kisebbségi kormányt alakítani,

vagy valamilyen átmeneti koalícióba összeszedni a parlamenti többséghez szükséges számú képviselőt - mondta az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula.

Győztesnek a Pedro Sánchez vezette Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) valószínűsítik a közvélemény-kutatások, ám az elemző szerint valójában mégsem fognak győzni, hiszen hiába lesz nekik a legnagyobb parlamenti frakciójuk, a legtöbb képviselőjük, nagyon messze lesznek attól, hogy önállóan kormányozzanak, és még az sem biztos, hogy a baszk és a katalán kis pátokkal együtt sikerülne összelapátolniuk a szükséges szavazatokat.

Abban megoszlanak a kutatási eredmények, hogy egy esetleges kétpárti baloldali vagy egy hárompárti jobboldali koalíció össze tudja-e gyűjteni a kormányalakításhoz szükséges, legkevesebb 176 mandátumot.

A választói bizonytalanságot rendkívül magasnak, 41,6 százaléknak mérte a spanyol társadalomkutató központ (CIS) több mint két héttel a voksolás előtt,

ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezekkel a szavazatokkal végül akár teljesen más politikai erőviszonyok is kialakulhatnak, mint amilyeneket a közvélemény-kutatások előre jeleztek.

Spanyolországban három és fél éven belül harmadszor rendeznek általános parlamenti választásokat. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután döntött a voksolás előrehozásáról, hogy

a spanyol parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget.

Vasárnap mintegy 36,9 millió választót várnak az urnákhoz, hogy döntsenek 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról. A szavazás reggel 9 órától este 20 óráig tart az ország összesen 8131 településén és városában. A mintegy 5 millió lakosú, kelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben ezen a napon regionális parlamenti választásokat is tartanak. Spanyolország további 12 autonóm közösségében és két észak-afrikai exklávéjában erre május 26-án kerül sor a helyhatósági választások keretében, az európai parlamenti választásokkal egyszerre.

Nagy Sándor Gyula Spanyolország-szakértő hétfőn este 6 órától, az InfoRádió Aréna című műsorában elemzi majd a választás eredményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×