Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
315.95
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Antti Rinne, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője és kormányfőjelöltje és felesége, Heta Ravolainen-Rinne a finnországi parlamenti választások eredményváró rendezvényén Helsinkiben 2019. április 14-én urnazárás után. Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a nacionalista Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutottak a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Jarno Kuusinen

Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon

Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a nacionalista Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutottak a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után - közölte hétfőn a finn igazságügyi minisztérium.

Az összesítés alapján a szociáldemokraták a voksok 17,7 százalékát, az euroszkeptikus Finnek a 17,5 százalékát kapták. Mindössze ötezer szavazat a különbség a két párt között.

A Petteri Orpo pénzügyminiszter vezette jobbközép Nemzeti Szövetség 17 százaléknyi szavazatot gyűjtött össze. A kormányzó Centrumpárt 13,8-nyi, az ellenzéki zöldek Szövetsége pedig 11,5 százaléknyi voksot szerzett.

A többi párt - összesen 19 párt indult - tíz százalék alatti eredményt ért el. Az ellenzéki Baloldali Szövetség 8,2 százalékos, a svéd ajkúakat képviselő Svéd Néppárt 4,5 százalékos, míg a távozó koalícióban résztvevő Kék Jövő nevű párt egy százalékos eredményt mutathat fel. Ez utóbbi párt az egyetlen a jelenlegi parlamenti formációk közül, amelynek nem lesz képviselője a törvényhozásban.

A választások végleges eredményét kedden, április 17-én hozzák nyilvánosságra. A mostani választásokon 2468 jelölt indult 19 politikai párt képviseletében. Az előző parlamenti választásokat 2015-ben tartották. Akkor az ellenzéki Centrumpárt nyert, 49 képviselői helyet szerezve, és amely a Nemzeti Szövetséggel és az Igazi Finnekkel alkotott koalíciót. Tavalyelőtt, 2017-ben a párton belüli ellentétek miatt az Igazi Finnek ellenzékbe vonultak, míg a tőlük eltávolodott Kék Jövő bennmaradt a koalícióban.

Címlapról ajánljuk
Lakatos Júlia: mindig lesz egy része az országnak, amelyik nem tudja elfogadni az aktuális köztársasági elnököt

Lakatos Júlia: mindig lesz egy része az országnak, amelyik nem tudja elfogadni az aktuális köztársasági elnököt

Napjainkban – függetlenül a politikai preferenciától – a mindenkori köztársasági elnök nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét, de ennek nem a Fidesz és a Tisza Párt az oka – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×