Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
311.25
bux:
152224.8
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Félmeztelen tüntető a Simón Bolívar hidat lezáró venezuelai rohamrendőrök előtt a határ kolumbiai oldalán lévő Cúcutában 2019. február 23-án. Nicolás Maduro venezuelai elnök előző nap rendelte el a Kolumbiával közös határ egyes átkelőinek lezárását, hogy megakadályozza az Egyesült Államokból érkező segélyszállítmány bejuttatását az országba. Venezuelában hatalmi harc zajlik Maduro és a magát ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök között. Guaidó, aki január 23-án kikiáltotta magát Venezuela ideiglenes elnökének, az Egyesült Államok és több más nyugati ország támogatását élvezi.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Ernesto Guzman Jr.

Robbanhat a puskaporos hordó Venezuelában

Ketten életüket vesztették és több százan megsebesültek a hétvégén a kolumbiai-venezuelai határon. A kormányhű fegyveresek és a tüntetők az után csaptak össze egymással, hogy a hadsereg nem engedte Venezuelába a nemzetközi segélyszállítmányt. Több mint 150 katona azonban tüntetőleg áttörte a határzárat és Kolumbiába dezertált.

„Meggyőződésem szerint a venezuelai emberek tenni fognak róla, hogy megbizonyosodjanak: Maduro napjai meg vannak számlálva” – nyilatkozta Mike Pompeo a CNN-nek vasárnap. Kijelentette: az Egyesült Államok újabb lépésekre készül a venezuelai rezsim ellen.

„Újabb szankciókat kell hozni és további humanitárius támogatást kell nyújtanunk.

Meg kell győződnünk arról, hogy sikerül élelemmel ellátni a rászorulókat” - mondta az amerikai külügyminiszter.

Szombaton ugyanis erőszakos összecsapásokba torkollott a venezuelai-kolumbiai határon folytatott humanitárius akció: több tucat önkéntes próbálta átvenni a nemzetközi segélyszállítmányt, a venezuelai hadsereg azonban útjukat állta és megakadályozta, hogy az élelemmel és gyógyszerekkel teli kamionok bejussanak az országba, sőt, az egyik paramilitáris csoport fel is gyújtotta a segélyekkel tömött járműveket.

A határnál gyülekező tüntetők összecsaptak az államfőhöz hű fegyveresekkel: helyszíni beszámolók szerint éles lőszerek is eldörrentek.

Legkevesebb ketten életüket vesztették és több mint 280-an megsebesültek.

A kolumbiai határon felállított kordonokat végül nem a tüntetők, hanem a katonák egy csoportja törte át: egy páncélozott járművel átszakították a határzárat és mintegy százan átmenekültek a szomszédos országba. A dezertőrök később a BBC-nek adott interjúban elárulták: azért hagyták el Venezuelát, mert nem bírták tétlenül nézni az elnyomást. Bár nem bánták meg tettüket, mindannyian attól tartanak, hogy a karhatalom családtagjaik életére törhet.

A dezertálások vasárnap is folytatódtak: összesen 156 fegyveres hagyta el hazáját.

A határra látogatott Iván Duque kolumbiai államfő is, aki úgy fogalmazott: „Maduro diktatúrája az egész világ előtt megbélyegezte erkölcsi vereségét.”

Venezuela ideiglenes államfője, Juan Guaidó hétfőn Bogotában ül tárgyalóasztalhoz legfőbb nemzetközi és regionális szövetségesei, így az Egyesült Államok, Brazília és Kolumbia képviselőivel, köztük Mike Pence amerikai alelnökkel. Felszólította a világ országait: „minden lehetséges eszközt” vessenek be annak érdekében, hogy megbuktassák Nicolás Maduro rémuralmát.

Mi lesz az utolsó csepp?

Bármelyik pillanatban robbanhat a venezuelai puskaporos hordó, egyre valószínűbb egy katonai konfliktus a dél-amerikai országban – mondta az InfoRádiónak Ricz Judit, az MTA Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa. Elmondta továbbá: a venezuelai válság egyik legfontosabb mozgatórugója az ország olajtartaléka. Hozzátette: a konfliktusnak más geopolitikai, geostratégiai dimenziói is vannak, lényeges helyszíne az Oroszország, Kína és Egyesült államok közötti ellenállásnak.

A szakértő kijelentette: nem tudjuk, mi lesz majd az utolsó csepp a pohárban, de láttunk már olyat, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai államok belügyeibe avatkozott. Az, hogy ehhez mi az ürügy, az másodlagos szempont – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Európa nagy részét nagyfokú aszály sújtja, különösen kritikus a helyzet Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és az Egyesült Királyságban, de a magyar helyzet súlyossága külön szint még ezen országcsoporton belül is. A szélsőséges időjárás egyre nagyobb nyomást helyez a közegészségügyre, a vízkészletekre, a mezőgazdasági növénykultúrákra, az energiarendszerre, a folyami közlekedésre, a turizmusra és az ökoszisztémákra, és az erdőtüzek kockázata is rekordszintre nőtt a kontinensen. A megszokottnál melegebb, szárazabb időjárás pedig szeptemberben is folytatódhat Európában, és akár újabb hőhullámok is jöhetnek még az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testülete, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×