A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, egyebek mellett arra vár választ Filippo Granditól, az ENSZ menekültügyi főbiztosától és Dimitrisz Avramopulosztól, az Európai Bizottság migrációügyi biztosától, hogy hány ilyen program indult, s ezek keretében hány bankkártyát osztottak ki illegális bevándorlóknak, mekkora összeget biztosítottak és milyen forrásból, illetve közvetlenül vagy különböző civil szervezeteken keresztül bonyolították-e le a programot.

Úgy vélekedett, hogy

a név nélküli bankkártyák osztása "borzasztó veszélyes manőver",

nehezíti a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcot, de tökéletesen illeszkedik az ENSZ globális migrációs csomagja által képviselt megközelítésbe.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a programot. Szerinte "több a soknál", hogy miközben Magyarország az elmúlt években csaknem egymilliárd eurót költött déli határának védelmére, a nyugat-balkáni útvonalra érkező migránsok egy részét ilyen kártyákkal látják el.

A tárcavezetőt megkérdezték Angela Merkel azon múlt heti kijelentéséről, amely szerint 2015-ben a magyar kormány kérte Bécstől és Berlintől, hogy segítségképpen fogadjanak be menekülteket. Szijjártó ezt nem kívánta kommentálni, mondván, "a német belpolitika turbulens időszakában van, (...) a különböző helyezkedések és játszmák közepette pedig születnek mindenféle nyilatkozatok".

Brexit: teljesülhetnek a célok

A helyzet jelenlegi állása szerint reális esély van a magyar célkitűzések teljesülésére az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának folyamatában - jelentette ki Szijjártó Péter a bennmaradó tagállamok szakminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követően.

A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy a kormánynak négy fontos célja volt a brexit folyamatában: a tisztességes megállapodás tető alá hozása a kilépés feltételeiről, a szoros gazdasági kapcsolatok megőrzése, az együttműködés fenntartása a biztonság terén, illetve a szigetországban élő magyar állampolgárok szerzett jogainak garantálása.

A jelenlegi állás szerint ezen célkitűzések teljesülésének reális esélye van - mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy sajnálják a britek távozását, de erről kizárólag az ország lakosai jogosultak dönteni, így ezt nem is kívánják kommentálni.

A Brexit-ügyi ülés után az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása következett, amelyen a tárcavezető tájékoztatása szerint a közép-ázsiai országokkal való együttműködés és a bosznia-hercegovinai helyzet is szóba került, illetve később Ukrajna is napirenden lesz.

Gruevszki-ügy

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó elmondta, hogy Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe az odajutásában.

Leszögezte, hogy a magyar hatóságok ezen a bizonyos képviseleten találkoztak először az üggyel az egyik, Macedóniával szomszédos országban, onnan pedig Gruevszki "teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt".

Mint mondta, uniós kollégái közül senki nem vetette fel hétfőn az ügyet, a macedón külügyminiszterrel azonban december elején kétoldalú megbeszélést folytatnak a brüsszeli NATO-találkozó margóján.

"Magyarország számára Macedónia támogatása nem párt- vagy kormányszimpátia kérdése" - fogalmazott.

Emellett megismételte a kormány álláspontját, miszerint nem politikai, hanem jogi kérdésről van szó.

A Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos kérdésre Szijjártó azt felelte, hogy a

kormány egyelőre nem látja bizonyítottnak, hogy az intézmény valóban oktatási tevékenységet folytat az Egyesült Államokban.

"Nem tudok arról, hogy előkészületben lenne olyan felhatalmazás, amely azért születne számomra, hogy egy újabb (felsőoktatási együttműködési) megállapodást írjak alá" - mondta.