Miközben Európa egyezkedni próbál vele, a brit politikai elit ide-oda csapong abban a kérdésben, hogy miként is vezényeljék le Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, vagy hogy egyáltalán kilépjenek-e.

Így van ezzel az ellenzéki Munkáspárt is, amely a hosszú ideig jól működő parlamenti váltógazdaság baloldali ereje volt. Az épp ellenzékben lévő Labour most indult őszi kongresszusán is kiemelt téma a Brexit – de nemcsak Nagy-Britannia jövője miatt.

A párt egy huszárvágással hatalomra kerülhet, ha bizalmatlansági indítványt nyújt be a kilépés ügyében két tűz közé szorult Theresa May kormányfővel szemben

és az ördöggel – azaz a keményvonalas konzervatívokkal lepaktálva – leszavazza May senkinek sem tetsző tervét London és Brüsszel brexit utáni időket követő viszonyáról.

A brexit miatt kirobbant konzervatív belviszályt kihasználva és egy második népszavazásért kampányolva a Munkáspárt elméletileg megnyerhetne egy előrehozott választást, amelyet akár már most novemberben megtarthatnának.

Sok múlik tehát azon, hogy mi hangzik el a Labour most indult szokásos őszi pártkongresszusán. Jeremy Corbyn pártvezér – aki személyesen csak félgőzzel kampányolt az Európai Unióban maradás mellett - , egy friss felmérésre hallgatva felismerte, jobb, ha meglovagolja a trendet. Így vasárnap azt mondta: azt az irányvonalat követi majd, amit a párttagság megszavaz.

A YouGov közvéleménykutató felmérése szerint pedig a tagság több, mint 90 százaléka újabb népszavazást akar és nagy többségük az Európai Unióban maradást választaná. Ennek az álláspontnak a hívei legyártatták az „Együtt a brexit ellen” okostelefonos applikációt, amely megmondja a felhasználónak, milyen módon szavazhat az irányvonal érdekében.

Közben azonban egy botot dugott a küllők közé a Munkáspárt számára fontos támogatást nyújtó szakszervezeti mozgalom egyik vezetője. Az egyik legnagyobb szervezet, a Unite első embere, Len McCluskey azt mondta: legyen népszavazás arról, hogy mi a britek véleménye a brexit feltételeiről szóló alkuról, de ne legyen opció az, hogy mégis az Európai Unióban lehessen maradni.

A brit munkáspárti kongresszus ezen kívül még egy sor belpolitikai, de a világ más részein is tanulsággal bíró üggyel foglalkozik. Az egyik a pártdemokrácia kérdése: Corbynt a Momentum nevű balos mozgalom emberei juttatták hatalomra azután, hogy tömegesen és gyorsan váltottak ki párttagságot, felborítva a belső egyensúlyt.

A Munkáspárt ténykedését az elmúlt évben beárnyékolta az antiszemitizmus vádja

– nem annyira a baloldali párt kapitalizmus-ellenes gyökerei, hanem a palesztinok jogainak támogatása és Izrael bírálata miatt. Ez Corbyn Achilles-ina, az ügyet a pártvezér belső ellenzéke és a konzervatív ellenfelek is megpróbálnak maximálisan felnagyítani és előtérbe tolni. Volt olyan zsidó származású munkáspárti parlamenti képviselő, aki azt mondta: a brit zsidóság egyre több támadást szenved el a baloldaltól és van, aki nem érzi magát biztonságban.

Nagy viták várhatók ezen kívül még a vasutak és közművek államosításáról, ami más országoknak is ötletet adhat. Egyes munkáspárti politikusok is fontosnak tartják a közösségi média megrendszabályozását. Elhangzott például egy olyan javaslat, hogy kötelező érvénnyel tegyék publikussá a felhasználók valódi neveit.